Már pár hónapja énekli ezt a dalocskát a Nyuszi. Az óvónénik nem ismerik, mi sem ismerjük.

Volt ez így eddig. DE! Tegnap hallgattunk egy zenés dvd-t, amiben éneklik, hogy: "Sallárom, sallárom.."
Ha valaki nem ismerné fel, EZT énekli a Nyuszi már egy ideje :)))

Lázcsillapítás után.

Nem részletezném Nyuszi bárányhimlötörténetét tovább, csak 1 éjszakát írnék le.

Azt  olvastam, hogy a bárányhimlö lázzal is jár. Nem magassal, de lázzal. 37,5-38,5 közöttivel. A 6. napon este úgy volt, hogy apa fekteti Nyuszit, aki annyira ellenkezett, hogy mégis én kerültem bevetésre, melléfekvésre, kezefogására.
Apa lefekvés elött mindig kiszellöztet a Nyuszinál, majd max fokozaton jól felfüti a szobáját, hogy vissza melegedjen. Most is így volt. Ami másként volt az az, hogy elfelejtettük a kavarodásban/hisztiben lejjebb állítani a fütést.
Én ugye a Nyuszinál aludtam, s fel is keltem arra, milyen iszonyúan izzadok, de levettem a hideg föld miatt felhúzott zoknimat, s aludtam tovább.

Mígnem arra keltem, hogy Nyuszi nagyon nyögdös álmában. Ez nála a láz jele. Felnyúlok, s érzem, hogy süt. Nem simán meleg volt a kis teste, hanem  iszonyúan meleg volt a Drágám.

Rohantam a lázcsillapítóért, közben rájöttem a fütésbajra, radiátort lecsavartam, szobát kiszellöztettem, s mikor visszaállt a levegö, még a hálózsákot is levettem róla. Aztán eszembe jutott, hogy nekünk van lázmérönk is. Kiszaladtam érte, megmértem a Nyuszi höjét, 39,7-et mért. Majd elájultam. Persze 37,9-ig nem birtam tovább aludni, ez jó 1-1,5 óra volt, de aztán megnyugodtam, s Nyuszi is, én is jót aludtunk reggelig.

Nyuszi szereti a sajtit. De EZ MOST NEM az a sajti! A Nyuszi ugyanis a pulykasonkát is szereti, ami jó fehér, lágyízü, kellemes. Na EZ is sajti nálunk :)

Kezdetben magyaráztam neki, hogy ez nem sajti, de aztán nem "küzdöttem" tovább. Ha sajti, hát sajti. Majd megtanulja :)

1.nap, dec.10, péntek: délben pöttyök Nyuszi nyelvén

2.nap, dec.11, szombat: nem sok pötty, de van a szemén is, a mellkasán, a lapockák között. De nem sok. Este 1 óra alvás után kelt, lázasan, ezek után mellette aludtam. Volna. Ha aludt volna. De nem aludt. Dobálta magát, dörzsölte a testét az ágy különbözö részeihez, sírt, kiabált... Átvittem a nagyágyba, hátha ott nyugodtabban elalszik. Nem tette.

3.nap, dec.12, vasárnap, a névnapom :) : sok pötty. Mindenütt. Legtöbb és legcsunyábbak a cuni és popsi területén, a szája belülröl, a fejböre katasztrófa, a felsöteste iszonyú, a karja és a lábai még aránylag csak szunyogcsipésesnek néznek ki. Esti fektetés elött höje magas, lázcsillapítás után fektetem. 1 óra múlva visít. Visszaaltatom. 1 óra múlva kiabál, visít. Ekkor már mellette feküdtem a földön. Nem birtam visszaaltatni. A nagyágyba kérte magát. Àtmentünk, de nem segített a dolog. Az éjjelünk katasztrófa volt. Nem aludtunk 1 órákat se szünet nélkül. Sokat sírt, dörzsölte magát, s sírás közben vádlón nézett a szomorú szemeivel. 1x aludt 2 órát, azt az ölemben.

4.nap, dec.13, hétfö: Mára már kimerültem. Kivagyok rendesen. S már látom a mai éjjelt is. Bár ma voltunk délelött gyerekdokinál, kapott Nyuszi cseppeket, amik a szájában levö pöttyökön is segítenek, a külsökre pedig fehér kencét. A lázára meg adhatom, amit szoktam. A napunk amúgy katasztrófa. Azt gondoltam, hogy ha egész nap tévézni akar, tegye, csak legyen már nyugodt. Hát nézi, de közben sír. Jaaaj, de fáradt vagyok! S mi lesz éjjel?