1.nap, dec.10, péntek: délben pöttyök Nyuszi nyelvén
2.nap, dec.11, szombat: nem sok pötty, de van a szemén is, a mellkasán, a lapockák között. De nem sok. Este 1 óra alvás után kelt, lázasan, ezek után mellette aludtam. Volna. Ha aludt volna. De nem aludt. Dobálta magát, dörzsölte a testét az ágy különbözö részeihez, sírt, kiabált... Átvittem a nagyágyba, hátha ott nyugodtabban elalszik. Nem tette.
3.nap, dec.12, vasárnap, a névnapom :) : sok pötty. Mindenütt. Legtöbb és legcsunyábbak a cuni és popsi területén, a szája belülröl, a fejböre katasztrófa, a felsöteste iszonyú, a karja és a lábai még aránylag csak szunyogcsipésesnek néznek ki. Esti fektetés elött höje magas, lázcsillapítás után fektetem. 1 óra múlva visít. Visszaaltatom. 1 óra múlva kiabál, visít. Ekkor már mellette feküdtem a földön. Nem birtam visszaaltatni. A nagyágyba kérte magát. Àtmentünk, de nem segített a dolog. Az éjjelünk katasztrófa volt. Nem aludtunk 1 órákat se szünet nélkül. Sokat sírt, dörzsölte magát, s sírás közben vádlón nézett a szomorú szemeivel. 1x aludt 2 órát, azt az ölemben.
4.nap, dec.13, hétfö: Mára már kimerültem. Kivagyok rendesen. S már látom a mai éjjelt is. Bár ma voltunk délelött gyerekdokinál, kapott Nyuszi cseppeket, amik a szájában levö pöttyökön is segítenek, a külsökre pedig fehér kencét. A lázára meg adhatom, amit szoktam. A napunk amúgy katasztrófa. Azt gondoltam, hogy ha egész nap tévézni akar, tegye, csak legyen már nyugodt. Hát nézi, de közben sír. Jaaaj, de fáradt vagyok! S mi lesz éjjel?
