Sokáig úgy aludt el a Nyuszi, hogy fél 8 fürdetés, utána tejecskeivás a kanapén, közben dvd vagy tv-s mesék, amit épp kivánt. De 8 elött mindig a Disney csatornára kapcsoltunk, mert kezdödött a híresneves altatódal, a Lalelu. Sokáig ment igy a dolog, aztán a Nyuszi besokallt, s már a Lalelu elött sipákolt, hogy ö uj hosszu mesét kér, hogy ö nem akar aludni, stb..stb...
Ez persze a tulzott kimerültség hisztije, amire azt találtam ki, hogy pizsi fel, bemegyünk a szobájába, s még nézegethet mesekönyvet kicsit, a látott képekröl kicsit mesélek, aztán lekapcsolom a villanyt, s elmesélem a Stellamesét.
"Egyszer volt, hol nem volt, túl az Òperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, élt egy kislány. Ezt a kislányt úgy hívják, hogy Stella..." S eztán mindig az aznap történtek jönnek.. Eddig nagyjából bevállt.
Aztán ö miközben mellette fekszem (persze csak a felsötestem van az ágyán, de ö ezt nem tudja) s mesélek, ö szép lassan elalszik. Ekkor kilopózom.
Nadeaztán vagy megjelenik éjjel valamikor az ágyamnál, hogy: "Anya, cumi." Ekkor át kell menjek megkeresni a cumit, vagy hajnalban jön pisilés után, s befekszik mellém az ágyba. Megengedem, mert örömet okoz. Neki is, nekem is.
Én persze aztán kilopozom, mert általában 6,20-kor kelek, s ö apaja mellett ébred, együtt indulnak az oviba... Én meg délután megyek érte...
