Mert ír valami olyat (naggyon komoly helyen olvastam :), hogy úgy lehet a vágyaktól megszabadulni, ha engedünk nekik. Nem tudom, ki hogy van vele, de én azonnal az édességre gondoltam, mikor az idézetet olvastam!!!

Igen, bevallom, így hívom magamban a kis kezét. Mert még olyan kis kezdetleges, ahogy fog vele, ahogy használja, pl ahogy a szájába tesz egy szem szöllöt. Írtó édes. Mint egy kis medvebocsocska. S hát igy jön ide a mancsocska :)

Ö ÉN vagyok :))))))

boldogságtól könnybelábad a szemem, ha rágondolok, hogy az én (tudom, nem csak az enyém, apáé is, de a blogot én irom :) kicsi lánykám már hív, már szólít, méghozzá a Világ nekemlegszebb szaván: ANYA :)))))

(kakilt is :)

let. Nincs 3 napja. Most nem nevet a kicsi Nyuszikám. Mondjuk épp most alszik, de nem tünik a kúp se hatásosnak. Tegnap kapott délután felet, fürdetés elött felet, ma meg 10 körül egy egészet. De utána alvásigényt nyújtott be, igy még nincs eredmény. Hatásosabb lenne a buddhapózban ücsörgés, játszás...

Igen, tudok a vazelines popsilázmérözésröl, de annyira tiltakozik még a pelusozás ellen is, a kúp beadásához is le kellett fognom.. mármint az ölemre fektettem, igy egyszerübb volt. Hanyadt fekve rúgkapál... Hát most várunk...

Az éjszakánk is rémes volt. Mármint annyira nem, de mégis. Hajnali 2-kor felállt az ágyban, nyöszörgött. Adtam neki inni, visszafektettem, de folyamatosan hallottam, hogy nyöszörög, mocorog.... fél 5-kor pityizett is. Odatettem közénk a nagyágyba, s kapott inni. Sokáig nem aludt vissza. Pörgött, forgott, kapirgálta alvó apukája orrát, huzgálta a haját, belefurta magát a testhajlataiba, meg az enyémekbe is. Végül 8-ig aludtunk.

Hát most ilyen nemvidám hireim voltak, de majd jövök jobbakkal is :))))