Így telefonál Apának. Épp egy nagy kaviccsal :)

Ìgy nyammog. Azaz eszi a tiltott dolgokat, úgymint föld, szöszmösz, morzsa, idegen eredetü valamik...

Egyelöre ennyi a szemléltetésböl :)

Az vagyok én. De voltam "Aja" is, "Apa" is :))) De most pár napja megnevezésre került a családban elfoglalt helyem: "Anya". Olyan gyönyörüen mondja!

Ma Anita barátnömmel való chat-elés közben gondoltam Nyuszi elsö hangjára. Annyira cérnácska, kislányoska volt! De megváltozott. Megedzödtek a hangszálak, beállt a saját kis Stellahang :)

Korábban elöfordult, hogy Nyuszi egész nap azt kiabálta, hogy: "Apa! Apa! Apa!". Tegnap pedig már: "Anya! Apa! Anya! Apa!" Ekkor egyedül voltam vele itthon.

Amikor várja apukáját, gondol apukájára, hiányolja, pl a hálóban az ágyánál, többször kiabál érte :) Szereti. :) Én meg azt szeretem, ahogy ö szeret :) Amikor hozzámbújik, hiányol, keres, amikor itt ülök töle 1-2 méterre, rámnéz, idejön, s széthúzza a lábaimat, hogy közéjük férjen, majd hozzámbújik. Na ilyenkor mindig elolvadok a gyönyörüségtöl :)

Gondoltam nem írok ide semmit, a KÓCBABAkép magáért beszél:

Az útról, majd ha visszajöttünk... ;)

Nyuszi nem nagy hajlandóságot mutat a szavakkal történö kommunikálásra. Egész nap halandzsál, de értelmes szavakat nemigen mond. Kivéve, hogy "apa", de AZT egész nap :)

Mára virradóra maratonaludtunk. Tudom, van ahol ez átlagos, de hogy Stella 8-ig aludt, az nekünk nem. 6-tol mellettem aludt, mert akkor itta a rostosát, s nem úgy nézett ki, mint aki visszaalszik, de mégis... pedig idöközben még a kéménysepröket is beengedte apa. Nyuszit ez se zavarta. Én régóta egy maratonalvásról álmodoztam, most meg 7-töl vártam, hogy a hónaljambaékelödött gyermekem felébredjen :) A vége felé már cumival aludt, s annyira szívta alvás közben, hogy azt hittem, leharapja a végét :). Valamint idönként felsírt. Egy pillanatra csak, s már aludt is tovább... :)

Telefonálni nagyon szeret. Bármivel. Ma a már elromlott müanyag felhúzható (Spieluhr) mackóval telefonált. Halandzsázott ezerrel, s bólogatott, mintha mondaná, hogy "aha, igen, értem...". Nagyon komoly volt :)

Ezt mondogatja Nyuszi, ha virágot lát. Mutitól tanulta. Amikor én tanítgattam rá, akkor még nem akarta befogadni a témát. De most annyira édesen tüsszög a hapcivirágra :)