Oviról már írtam. Hazajöttünk, ebédelés, szépen asztalnál ülve, elötte utána játék, anya takarójának s párnájának a nappaliba cipelése-húzása (ez rendszeres nálunk), azokkal bírkózás, hempergés... aztán lelassulás, tvnézés-még mindig a takaróból-párnából, anya már reménykedik, hogy Nyuszi fog aludni is :)))) Aztán közli Nyuszi, hogy: "alszik. alszik. anya is. anya is." Na ekkor szoktunk aludni menni. Azért t.sz.-ban írom, mert ovi óta én is megyek, mellé kell kuporodnom a földre, alvást mímelve, s akkor talán elalszik a Nyuszi. Vagy persze a nagyágyban is tetszene neki, de attól félek, hogy majd éjjel is ott akar... így marad nekem a földönkuporgás...

Tehát tegnap bemetünk a szobájába. Nyuszi be a kiságyba, pizsiben, hálózsákban (abban nem tud kiugrani az ágyból, s az ágynemü úgyis vasalásra várt, a váltást meg csak most mostam ki) Nyuszi egy darabig nyugodtan feküdt, mint aki alvásra készül, én is csendben feküdtem a földön mellette, egyszercsak rákezdett. Cumikkal csapkodni az ágy rácsait, aztán egyik cumi a szájba, másikat kézzel csapkodni, aztán Sárival csapkodni az ágy rácsait, aztán Sári a fülhöz, telefonálás kezdödik, hosszan persze, hisz nem drága a percdíj...3/4 óra szenvedés után megelégeltem, gondoltam, úgysem alszik a Nyuszi.

Kihoztam a nappaliba, bekapcsoltam a kedvencet, a Kisvakondot, gondoltam, gyorsan felöltözöm, aztán öltöztetem a Nyuszit. Ugyanis nyílt nap volt az ittlakóknak a lenti centrumban (ahol a fogyatékos fiatalok vannak). No. Amíg én felöltöztem, kb 3 perc alatt a Nyuszi olyan mélyen bealudt... 40 percet hagytam, nem akartam tovább, mert már fél 4 elmúlt, s nem akartam, hogy az esti alvás rovására menjen a dolog. Felöltöztünk, lementünk a nyílt napra, sietve, mert közben vendégeket (pontosabban barátokat :)) vártunk. Anita jött a nagykisfiával, Bennel :)

Stella legjobb barátja Ben :) Bár idönként szemet se vetnek egymásra, mégis mindig öröm a találkozás. Föleg étkezés és kismotorozás terén jönnek jól ki egymással :) A zene és az olvasás még nem azonos szálon futnak :)

Már a hétfö is jól alakult ugye,

kedd: szokásos rövid sírás, mikor elmegyek. De a kijárat felé vezetö lépcsö aljában már csöndet hallok... Stella a nap folyamán már nemcsak megfigyelt, hanem együtt "táncolt" a gyerekekkel amikor azok körben állva énekelve csinálták a "táncos" feladatokat. Már 3 órát volt az oviban. Kiegyensúlyozottan s ennek én nagyon, de nagyon örülök :)

Szerda: ma egy öszi ünnep meghívó várt a Nyuszi kosarában rám. Egy hatalmas falevél, aminek az elején GYÖNYÖRÜ pöttyöcskék vannak. Mint megtudtam, azok a pöttyöcskék Nyuszi ujjacskanyomai :)))))

Ugye, hogy a Világ legszebb sárga pöttyei? :)

Tehát szerdán mentem a Nyusziért, ebéd elött. Nagyon meg lett dicsérve, hogy aktív, hogy kedves, hogy aranyos. Ha meglát, akkor azért idönként nagyon elkezd sírni. Gondolom ez amolyan örömsírás.

Csütörtök: Reggel sírva hagytam ott a Nyuszit, de persze csak a pár perces üvöltésesdi volt, mert amikor kijöttem, hallottam, hogy csend van. Ragtapasz nyomot még nem találtam a Nyuszi szája körül :) S ma volt kint az udvaron is, s ott is ebédelt. Amikor mentem érte, sírva fakadt, pedig láttam, hogy eszik, hogy kezetmos... :)

Péntek: Szokásos reggeli pityi, mikor érte mentem akkor is, amúgy minden a megszokott módon ment.

Stella kapott ugye a vérvétel után nyalókát, amit nagy boldogan, kidugott nyelvvel nyalogatott. De jött az ebéd ideje, amikoris a nyalókát egy kistálra félretettem. Stella ebédkézett, közben szemét le nem véve a nyalókáról (tölem még soha nem kapott, igy persze nagy kincsként tekint rá), s idönkét megszólalt, hogy: "Fadzsii, fadzsii". Mert ugye, amit nyalni kell, az fagyi. Ezért a nyalóka is az :)))) Este jött az opa is, ö is hozott egy fagyit a Nyuszinak. Volt újra örömködés :)

Reggel nem maradhattam a Nyuszival az oviban. Ráadtam a benti nacit és a szandit, cumi szájba, flaska kézbe, kisvakond is kézbe, s átadtam Krisztina Tantenak. 2,5 óra múlva mentem érte. Àllitólag szépen elvolt, még reggelizett is a többiekkel, ivott is a kerámia bögréböl, ügyes volt és beilleszkedös :)

Közben én ablakotpucoltam, föztem, felhívtam a gyerekdokit a köhögés miatt. Ovi után azonnal mehetünk. Ìgy készítettem be enni-inni a Nyuszinak, gondoltam ebédidöben még úton leszünk...

Az orvosnál vettek az egyik ujjából vért. Iszonyúan sírt. Mert megszúrták, s mert utána préselték ki a vércseppeket... Az üvöltést megnyugtatólag kapott a Nyuszi egy nyalókát az asszisztens nénitöl. Nem bolti nyalókat, hanem olyan dokisat, ami a toroknézö falapra van ráolvasztva, s a felsö végének csak az egyik oldalára. Ettöl Nyuszi kicsit megnyugodott, de utána mentünk a doktor bácsihoz is, ezért el lett véve kicsit a nyalóka. Újabb üvöltés! Fülsüketítö! Dobhártyszaggató! Amint megnézte a doktor bácsi a Nyuszi torkát, visszakapta a nyalókát :). Akkor csend lett :) A vért közben megnézték, mint Nyuszi torkát, fülét, mellkasát meghallgatták, szívultrahang leletet átnézték...Kaptunk recepteket is, mindjárt rohanunk kiváltani.... majd jövünk :))))