Tehát hiába minden igyekvésem, a lányom mégsem boldog. Egyszerüen dacol s kész. Ma pl Anitáékkal voltunk a Blumengartenben. Na innen hazahoztam, idö elött. Mert ugye szerinte soha nem kell azt csinálni, amit kérek, vagy azt nem csinálni, amit tiltok. Mindig fordítva. Aztán mikor úgy éreztem, hogy elég, ráparancsoltam, hogy szandi fel, megyünk haza. Hiába magyarázott édesen, csak mert tudta, hogy mérges vagyok, s békíteni akart, ilyenkor terel, én mindenre azt mondtam, hogy: "most nem fontos, anya mérges." "most nem tudom, anya mérges." "most nem seítek, anya mérges" és ilyesmi.... Ùgy jött mögöttem a kismotorral, mint a kisangyal, úgy ült az autóban, mint egy kisangyal... idönként megjegyezte, hogy: "Anya méjges." Remélem ebböl is okul kicsit. Remélem. Bár ennél mélyebben vagyunk benne ebben a bizonyos dacban, semhogy 1 alkalomból tanuljon.

Na majd meglátjuk, hogy megy. Ma azért vagyok ki töle, mert mára kimerített az elmúlt 2 hét mindene. A kapkodások, a munkakeresösdivel kapcsolatos stresszek... De majd hétvégén igyekszem feltöltödni, hogy türelmes és megfontolt anyuka lehessek.

Felfejlesztettük. Viszek váltócuccokat is, mivel messzi van a játszi, s mikor jövünk haza, nincs már annyira meleg (jaaaj, most dehogynem! a tavasz kimaradt ugyanis. ugy éget a nap, éjjel is dög meleg a lakás...)

Tehát viszek váltócuccokat, de mivel a lányom nem szereti, ha koszos, elkezd levetközni. 2 napot meztelenül rohangált a játszin az egyik kis társával, a Niklas-szal. Tiszta édesek és boldogok. Az egyetlen zavaró tényezö, amikor a nagyfiúk vadulnak. Szó szerint. Néha szinte életveszélyesen. S itt nem szokás valahogy korlátozni a kölköket, pedig egy-kettöre ráférne. De ez másik poszt lehetne.

Eddig elleneztem. A játszi, ahová járunk elég messze van tölünk ugyanis. Nyáron még oké, de tavasszal-összel nagyon ellene voltam a dagonyázásnak. Van olyan homokos rész, ahol egy kútcsap van, s ahonnan a nagyobb gyerekek mindig vizet mernek, meg dagonyát csinálnak. Hogy ne az én gyerekem legyen egyedül az, akinek tiltva van a dagonya, vittem váltógatyót, bugyit, pólót, cipö és zokni le, s kezdödhetett a dagonya-játék. Az én kis lánykám olyan boldog volt!!! Amikor a gatyója 1-2 véletlen letérdelés következtében nagyon vizes lett, kérte, hogy hadd vegye le. Akkor bugyiban és poloban elkezdett boldogan ugrándozni a vizben, mintha pocsolyában ugrálna :)))

Megérte a boldogság látványa! ;)))

Ma délután, mármint már így estefelé leesett a Nyuszi a konyhapultról. Iszonyúan sírt, nagyon hangosan esett, én nem voltam ott, ruhákat pakoltam a helyükre, csak a nagy hangzavart hallottam. Véres lett picit a szája, meg púp is lett a buksiján is. Kis nagyonnagy sírás után megnyugodott. Gondolom semmi baj nincs, csak mi ijedtünk meg iszonyatosan.

Tudom, 1000x fog még leesni innen is, onnan is, de bennem az ütö is megállt! (Remélem a púp a fejecskéjén éjjel lelappad!)

;) Igen, Ö. Nem olyan vészes azért, de néha rendesen kimerít, lemerít, kiborít ez a dackorszakosdi. Néha iszonyúan nem tudom, hogy mit kezdjek vele.

Ma pl a játszin: Rámnéz, meglátja a kezemben a labdáját, amit elhagyott, s én felvettem, hogy keljen lába. Erre ö mérgesen kiveszi a kezemböl s megszólal nem túl kedves hangon: "Hagyd abba!" Aztán elindul elöttem, majd kedvesen rámnéz: "Anya, gyere!" Majd tovább indul, ránéz egy ott játszó gyerekre, aki a homokozólapáttal kapirgálta a földet, majd jó mérges arccal azt mondja a gyerek felé, hogy: "Hagyd abba! Nem szabad!" Majd megy elöttem tovább, mosolyogva megáll...

Idönként olyan, mintha hormoningadozása lenne, s ettöl hangulatváltozásai lennének...

Meg a szokásos, amit szabad, azt nem akarja, amit nem szabad, azt viszont tuti akarja. Ha azt mondom fehér, az neki fekete, ha ö feketét lát, az tuti fehér.

Na azért nem mindig, de jellemzi a napokat ez a kellemes hangulat, ami most az ö fejlödésében a felszínre tört.

Tegnap gyönyörü napom lett. Délután 5,30-ra kérték, hogy gyerek nélkül menjek vissza az oviba,  vagyis konkrétan meghívót is kaptam erröl jó 2 hete...

Peti hazajött, így tudtam menni. Arról volt szó, hogy lesz egy filmvetítés a dackorszakról. Igy én úgy indultam, hogy fél óra a film, kis duma és jövök.

Erre belépek a terembe, meglátok egy csomó hatalmas szines csomagot, sütit, innivalókat... Aztán kiderült, hogy a csomagokon vannak képek. Gyerekkezek voltak rajtuk. Ki kellett választanom, melyik kéz Stelláé, s az a csomag a miénk.

Ime:

A csomagot nem nyitottam ki, mert anyák és apáknapjára kaptuk, Stella által készített ajándék volt benne. Itthon nyitottam ki Stellával és apával :)

S ami benne volt:

A formák és a színek Nyuszi választottjai :) A hátulján pedig:

S egy szál rózsát is kaptam, amit Nyuszi itthon kicsit megpucolt, így csak egy levéltelen rózsafejecske maradt belöle :)

Aztán megnéztük a filmet. Egy nagyon tanulságos filmet a dackorszakról. Hááát, az elsö 10 percben mindenki nagyokat nevetett, a következö 10 percben kinosan mosolyogtunk, utána már tátott szájjal bámultunk. Aztán jött a következö meglepi. A süti. A gyerekek sütötték, mindenki tett bele hozzávalókat, mindenki egyesével megnézte, hogy mi kerül bele, megfogta, ami belekerül, söt, együtt tették a nagy tálba a belevalókat. Mármint az elöre kimért lisztböl minden gyerek mert a nagy tálba, s mindenki kevert a tésztán, mindenki látta, hogy puha, együtt kapcsolták be a sütöt a konyhában, s nézték, hogy hogy változik a tészta, s mikor kivették a megsült sütit, együtt csodálták, hogy milyen szép lett...

S milyen finom! Egyik süti mákos kuglóf volt, a másik mogyorós kuglóf. Kaptunk hozzá ovisteát is. Aztán...aztán egyik anyuka hozott-gondolom ö tudta, mi lesz a program-pezsgöt, így még pezsgöztünk is :)))))

Meg megkaptuk egy mappában, hogy mit csináltak a gyerekek tavasszal. Dalokat, rajzokat. Ìzelítök-

a mappa:

Színek tanulása, körök rajzolása:

Hóvirág festése :))))

Ez a Világon a legszebb hóvirág :)))

Napok óta azt próbáltuk kitalálni Petivel, mi az a májerkéfá magyarul...

hát kiderült. Németül van :) Marienkäfer. Azaz katicabogár. S ezt a mi Nyuszink mondja, a világ legtermészetesebb módján :)

Ma esküvön voltunk. Délben kezdödött ugyan, s mi csak Stella alvása után indultunk, ...erröl az én blogomon :)

De a lényeg nekem Ö volt: 

 Na meg Ö:

 S ahogy a mi gyönyörü táncos lábú lányánk táncolt! Szerb lagzin voltunk ugyanis. Tehát Stella csípöre vágta a kezeit, majd jobbra ballra lépegetett :) Elöre nem lendített, s nem is lépett se elöre, se hátra, de igazán mutatós kis táncot mutatott be.

Mondjuk az a rész se volt semmi, ez a kedvenc koreográfiája amúgy, hogy megfogja apa kezét is, anya kezét is, apa és anya is fogja meg egymás kezét, s így hármasban táncolunk körbe-körbe forogva...

Jaaaaj, bár mindig igy menne :) ilyen flottul :)

Azóta voltunk ugyanis azon a játszin, ahonnan büntiböl haza kellett jönnünk. Stella egy angyal volt :)

Tegnap ovi után a Harde gassei játszira mentünk. Jó nagy séta, de hát szép idö volt, amúgy is belefért az idönkbe...Az elején jó is volt minden, szép is volt minden, nem volt olyan iszonyatos tömeg, mint tegnap az állatkertben...

De! Egyszercsak rájött lánykámra, hogy ö kavicsozik. A mászóka csúszda környéke van ilyen kis kerek kavicsokkal leszórva. Tehát Stella elkezdte a gereblyével kaparni s ezzel együtt messzire szórni a kavicsokat. Aztán már az érkezö, csúszdázni vágyó gyerekeket is szórta, aztán amikor ö csúszott is, ami köveket fent a mászóka részen talált, azokkal is másokat dobált.

Én meg mint egy idióta nemeztem, meg nemszabadoztam, mondtam neki, hogy ha még 1x meglátom, akkor jövünk azonnal haza, aztán persze ö mosolyogva még 1x megdobott valakit, nekem teli lett a hócipöm, felkaptam a meglepett lányomat, beraktam a babakocsiba,s jöttünk haza. De még csak fél 4 volt!!! Tehát megkezdödött az elsö bünti nap.
Azzal kezdödött, hogy bemetünk zsömléért a boltba, amit ö hozhatott, viszont mikor kérte, hogy nyissam ki a zacskót, mondtam neki, hogy ö most rossz volt, nem bontom ki, hazajövünk, levetközik, kézmosás, az asztalkához ül, s majd akkor.
Lanyom persze nézett nagyokat. Nem ilyen bánásmódhoz van szokva :)))
S persze ez a anya haragszik, mert a Stella kövekkel dobálta a gyerekeket mondat még sokszor elhangzott. Volt, hogy ö mondta, hogy anya haragszik, Tejja dobált, gyerekeket...

Persze azért mondtam neki, hogy anya most is szereti öt, csak most nagyon haragszik, de azért szereti a Nyuszit :)

Tegnap mentem Stelláért a bölcsibe, s ö még ott elöadta, hogy nem a Husvéti Nyuszi vitte el a cumiját, hanem a Krisztina, az ovonéni...

:))) (milyen okos a legkisebb ugrifüles :)

Ìgy utaztunk az állatkertig. Kb 40 perc volt oda, aztán ennyi vissza. Mert az állatkertben a bozotban is lehetett pisiltetni, meg a nagywc felett is lehetett görnyedni :)

De nem történt baleset!

Viszont várom kedves unokahugaim jelenkezését mailben, hogy honnan tudtátok, hogy mikortól nem kell alváshoz pelus? Ez nagyon érdekel. Mert egyik nap üres a pelus alvás után, másik nap átázik, annyira teli van... honnan fogom tudni, hogy eljött az idö????

Egy kép a tegnapról :)

Nyuszi kért uzsira fél zsömlét. Natúr. Ahogy kettévágtam, letört a sarka. De jócskán.

Amikor meglátta a Nyuszi a zsömlét, megszólalt: "Herz, anya, herz!"

Mert neki szív a jele az oviban, ezért hamar belelátta a  csorba zsemlébe :)

Szombaton és vasárnap is a közeli Blumengartenbe mentünk. Kocsival. S elöször pelus nélkül. Izgultam, hogy az autót össze ne pisilje a Nyuszi, mármint a gyerekülést, de persze csak azért, mert az lassan száradna... de nem volt baleset :)

Az elsö húsvéti nyuszi megjött. A bölcsibe. Stella nagyon boldog volt. Ugyan néha-tényleg néha- kap itthon nasit, de ilyenkor teljesen felpörög. Mindig mondogatja, hogy: "Cucuka! Anya! Cucuka! Egyet! Utósó!" S ezt persze percenként mondja. Addig nem nyugszik, mig ki nem ürül a nasiverem...

Mármint szerdán volt egy Sonderpedagogin az oviban, május 5-én beszélni akar velem. Aztán csütörtökön direkt Stella miatt volt egy magyar anyanyelvü ovónö, hogy megnézze a Nyuszit. Az egyik ovonö ugyanis kicsit felfújta a lufit, hogy Stella nem akar kommunikálni, hogy idönként befordul, sir...

Az elsö órában Stella rá se bagózott a magyar ovónénire. De aztán elfogadta a közeledést, s kommunikálni kezdett vele. Mivel a magyar ovónéni dolga egyedül Stella volt, igy lehet mondani, hogy Stella minden rezdülését figyelte. Végül megállapította, hogy Stellával semmi baj nincs, korának megfelelöen reagál, cselekszik, viselkedik.

Amit az itteni ovónénik nem vettek le (ez most csak 1 példa), hogy ha sok gyerek egyszerre kezd hangoskodni, akkor Stella leblokkol. Tudooom, ö is egy hangos kislány, de mégis. Mostanában különben az úttestnél is befogja sokszor a fülét, s mondja, hogy: "Hangos"
Na ezt mondta többször is a magyar ovónéninek...mi alapján kiderült, hogy idönként a nagy közös játszásoknál emiatt blokkol a Stella...

Ha már itt tartunk, megemlíteném, hogy a Nyuszi nagyon szépen öltözik egyedül, még idönként hisztikézik miatta, de már legalább nem sír, nem üvölt. Nem szeret egyedül öltözködni, na! De pár napja néha rámszól, hogy: "Ne! Anya nem! Tejja!" (Ne, Anya ne csináld. Stella csinálja :))) S az oviban a 3 tépözárral ellátott szandiját is szépen kezeli, de a cipökkel még gondban van. A gumicsizmáról nem is beszélek, hisz ott a gatya szára, ami totál útban van... :)

Nem felnöttes, hanem felnött méretü. 200x90 cm. Nyuszi kis túlzással keresztben is elfér benne :)

Illik a szobához, mármint a stílusa miatt, de a mérete... Apa már mondta, hogy szét kellene szedni, mert a sok kis bútorhoz nem illik. Bár Nyuszi szuperjól aludt benne :)

Hétföre voltunk berendelve a börgyogyászat gyerek rendelésére. 10-ig lehet bejelentkezni a rendelésre, s persze pont akkor volt az oviban a fotózás is. Ami nekem nagy szívbántalmam, mármint, hogy nem volt ott a Nyuszi, így nem lesz rajta az évszámmal ellátott csoportképen...

De az egészség fontosabb. S gondoltam, hogy nem váltják meg a világot most hétfön, de nem akartam 1 hetet várni a következö rendelésig.

Tehát vártunk 2 órát. Reggelizni a Nyuszi nem szokott, tizoraira vittem oliven ciabattat, meg vollkorn ropit, meg persze soksok innit. Már majdnem 11 volt, mikor bejutottunk, az addig még nem evö, de már nyügösödö gyerekemmel.

Levetköztettem, megmutogattam az akkut és a jelenlegi problémát is.
1. akkut ahogy a kis karja kinéz, hogy mindig mindenki kérdezi, hogy milyen himlöje van, vagy mire allergiás, meg a kis arca is, bár az szerencsére nem volt mindig feltünö, csak kipirosodásnak tünik sokszor...
2. a mostani sömörösödés-allergia szerü kiütések

Lefotózták, megnézegették, kérdeztek, aztán az eredmény a szokásos. Minden baj abból ered, hogy betegesen száraz a Nyuszi böre. (mint apué volt, mint amilyen az enyém..) Tehát kapott a fürdöjébe valami olajos löttyöt, kapott uj testápolót, amivel kötelezö napi 3x kenni a kisasszonyt, mindenhol. Mert én eddig mindig este kentem, s csak ahol nagyon száraznak láttam. Meg kapott egy uj krémet, amivel a mostani viszketö részeket kell kenni. Majd ma megyek a mára elkészült krémekért a patikába.
Május elején kontroll.

A börgyogyászatról visszaküldtek még a gyerekosztályra, ahol a multkori doktornöhöz mentünk. Vért vett allergia teszt miatt. (Ennek a doktornönek Nyuszival egyidös kisfia van, türelmes is volt, kedves is volt..)

A vérvételtöl Nyuszi nagyon sírt. Vittem magammal nyalókát, amit normál körülmények között nem kap, de most kibontottam neki, de még ez se számított. Már kész voltunk, de ö még mindig nagyon pityizett. Olyannyira, hogy bejött egy másik rendelöböl egy kedves doktorbácsi, hogy megnézze, mi zajlik itt. Aztán mikor megtudta, mi történt, elillant, majd visszajött egy szines csikos plüss kukaccal. Amit a Nyuszinak adott... :)

Hazafelé vettünk minipizzát a korház pékségében, az idö szép volt, a lánykám boldogan szorongatta a kukacot...Minden jó, ha a vége jó. (Csak az a széép fotó. Az fog hiányozni nékem :)

A lentebbi szigorítások következtében nagyosodunk. Nem lóg éjjel-nappal cumi a Nyuszi szájában, kezei sincsenek teli velük... csak éjjeli alváshoz van 1db. Néha, ha másnál látja, kicsit nyüszög, hogy: "Szümiii, Anya, szümiii", de aztán ennyi.

Bugyit egyedül veszi fel-le, nadrágot egyedül veszi fel-le, na persze a cipzár, kapcsok, öv, anya feladata, a zokni az még nagy kín, a cipö is, az ovis szandi azért alakul, ha nem bújik ki a helyéröl a pánt, kabát, kardigán levét rendben, felvét még hagy maga után pár megjegyezni valót... na mindegy. Alakul a Nyuszi és kész.

S lehet, hogy csak én gondolom így, de mintha cumi nélküli életében többet locsogna az én kis babám :)))

Tegnap a bölcsiben elvitte a láncos cumit a Husvéti Nyuszi, hagyott ott helyette egy kis zacsi gumicucut. Itthon az 5 cumiból elvitt 4-et, itt egy pici csokinyuszit hagyott és 4 db kinderbonbonkát.

Amikor megyek az oviba a Nyusziért és a délutáni program elött egyedül kell öltöznie. Na nem mindent, de a nadrágot fel kell vennie, a cipöt meg kell próbálnia, a kardigánt el kell kezdenie...

Aztán tegnap volt elöször (ez nagggyon izgalmas volt), hogy pelus nélkül jöttünk el az oviból. Mármint nem haza, henem mentünk egy jó órát sétálni, Stella fel-le szaladgált, közben kortyolgatta az innijét, pisilnie nem kellett. Itthon bilizett, aztán mentünk le játszani. Kismotorral voltunk lent 2 órát. Pelus nélkül. Tetszett neki viszont a bokorba pisilösdi :))) 2x pisilt, de vagy 10x mondta, hogy kell :))))

A beszédjén nem tudok változtatni, a cumi elvételével remélem beindul majd kicsit a beszélökéje. Az éjszakai alváshoz még megyhagytam átmenetileg 1 db cumeszt, de csak az ágyban kapja meg, s reggel eltevödik...

Hát igy edzünk az ovira akkor is, ha esetleg évvesztesek lesznek az augusztusiak :)

Azt mondták az oviban, hogy amit Stella most tud, az kevés az ovikezdéshez. Le kell szokjon a pelusról, a cumiról, fel kell tudjon egyedül öltözni, le kell tudjon vetközni, s hát a beszéd.

Elöször iszonyatosan kiakadtam. Egész nap máson se járt az eszem, mint hogy én szeretetböl visszatartottam a lányom, hogy azért nem tud egyedül felöltözni, mert én mindig felöltöztetem, stb..stb...

Mára lenyugodtam, s az ovonénivel is volt még egy beszélgetésünk. Azt mondta, hogy tudja, nehéz augusztusinak lenni, hisz akkor szeptemberben már elvileg ovi. De itt nincs kiscsoport, ahol még babusgatják a kicsiket, mint tesomék otthon teszik. Itt a 6 évessel együtt kell tudni öltözni, enni, aktivan játszani, szóhoz jutni, nem elvertnek lenni....

Az azért kicsit megnyugtat, hogy a Kevin (Stellával egyidös szomszéd kisfiu-osztrák) beszédét is kevésnek tartják az ovihoz, s bár ö is augusztusi, neki is jobban kellene beszélnie. Meg ott van pl a Lea. Ö már 3,5 éves, s rá is azt mondták, hogy ugyan nagykislány, ügyes kislány, nagyon gyatra a beszéde, de szeptembertöl mennie kell oviba, hisz ö már akkor bö 4 éves lesz...

Tehát:

Mivel az én blogomon már leirtam, nem részletezem, csak megemlítem, hogy a Nyuszi szemészeti korházasdija után ez volt a 2. korházasdink. Hogy miért mentünk? Mert Nyuszi pöttyei átváltottak egy egész oldalát belepö sömör szerü száraz, nagyoncsúnya valamivé...

Vettek kenetet, s megállapitották, hogy nem meningiális a sömörösödés. Ugyan azt a szirupot kell tovább szedni, amit a gyerekdoki adott. Ha tovább terjed, arcra is, szájra is, akkor viszont azonnal vissza kell menni. De addig bölcsibe is mehet Stella.

Már Egomban láttam rajta 1-2 db-ot, de gondoltam, elmúlik. Nem múltak. Egyre több lett, s a Nyuszi egyre idegesebben vakaródzott. Ezért ma elvittem a doktorbácsihoz, aki megállapította, hogy vírusos torokgyuszi váltotta ki ezt az allergiás reakciót. De a torokgyusziból már kifelé jön Stella, így csak a viszketésre kapott írt.

Amúgy direkt nem a megszokott úton mentem a dokihoz. Mindig a DonauZentrum mélygarázsában szoktam leparkolni, s onnan megyünk át. Ma az épülettömbhöz közeli szabadtéri parkolóban kerestem és találtam helyet, s nem az ismert bal oldali úton indultam, hanem jobbra, gondolván, még korán vagyunk, sétáljunk is. Találtunk is egy játszit, bár útközben Nyuszi felfedezni vélte, hogy a doktor bácsi is erre rendel, mert: "Doktor bácsi nem!!!" felkiálltásokba kezdett :)

Kis játszózás után azért elindultunk a doktor bácsihoz, Stella a babakocsi mellett sétált, mint mostanában sokszor, s jött velem, mert megigértem, hogy kap cucukát a doktor bácsinál, s nem lesz szuri sem.

Bár amikor megkérdezték megérkezéskor az asszisztensek, hogy mi is a baja a Nyuszinak, s meghallották, hogy kiütései vannak, behajtottak minket a kettes terembe, mindig az egyesben vettek eddig vért, de azért aggódni kezdtem, nehogy szuriszerü dolog jöjjön, mert akkor soha többet nem tudom odacsalni a Nyuszit. De nem volt vérvétel, csak gyerekektöl elzárás.. :) S kapott cucukát is a Nyuszi. Kettöt is ;)

Ma megdicsérte Karin ovonéni a Nyuszit, pontosabban ujjongva mesélte, hogy képzeljem, a Stella ma aaaannyit beszélt! Kérdeztem, hogy jojo, de németül? Igen. Ugyan mint egy kis papagáj, mindig utána mondta, amit ö is, pl a gyerekeknek ebéd közben, hogy: "Bleibt sitzen und isst!" A Nyuszi meg utána :))))

Nyuszi mindent mond, de semmit nem mond mondatokban, mindent szavakkal mesél el.

Nem mondja, hogy R, hanem J. pl. a kérem helyett "Kéjem!"

Mindig mondja, hogy: "Köszönöm!"

Szeret dvd-ket nézni, cd-ket hallgatni, a dalokat mindig próbálgatja énekelni. Persze teljes sorokat nem énekel végig, de minden sorból tud szavakat.

S ha már a dvd-nél tartunk, mindig felsorolja, hogy épp mit lát. pl. "Uhu, tigjis, malcsaka, labda, tiktak, csacsi"

Magyar dalokat énekel, akár itthon, akár ha babakocsiban ücsörög. Kedvence a "Mókuska, mókuska, felmászott a fára. Leesett, leesett, kitörött a lába"

Ismer pár arckifejezést, s ha úgy gondolja, hogy valamelyiket felismeri, akkor azonnal mondja, hogy: "Nevet" "Síj" "Méjges" "Szomojú"

Ha valaki jól csinál valamit, azt mondja, hogy: "Ügyes!" :))))

Ha pisilni, kakilni kell, szól, hogy: "Pisi!" vagy: "Kaka" s rohan a bilihez, vagy odarohan, elintézi a dolgát, s azt mondja, hogy: "Anya! Papíj!"

Magyarul is, németül is számol 10-ig. Bár amikor németül számol, néha a következö módon zavarodik meg: "Eins, Zwei, Drei, Vier, Fünf, Sehs, Sieben, Acht, Nyolc, Kilenc"

Nagyon szereti a könyveket, sokat nézegeti öket, de nem szabad odaülni mellé, s mesélni. Ö magától mondogat szavakat, hogy mit lát.

Szereti felsorolni a rokonainkat, akik otthon laknak: "Mamii, Adjii, Tomáás, Bojáázs" Vagy: "Mamaa, Hódojó, Sopánka"
Ezeket a felsorolásokat legszívesebben a babakocsiban ücsörögve...

Ha nem akarja, hogy puszilgassuk, vagy simogassuk, vagy hozzá nyúljunk a játékjához, vagy az ételéhez, akkor közli: "Nem szabad!" "Hagyd abba!"

Szívesen telefonál különbözö tárgyakkal. Álltalában elmondható, hogy babanyelven, de sok értelmes szót is belefüzve a halandzsába. S mindig megvan, hogy kivel beszél, mert udvarias, s köszön: "Hájó, Apa!" "Hájó, Sífa!"

Nagyon fél a fúrógéptöl. Ha valahonnan a házban idejön a hang, Stella mindig remegö hangon közli: "Fúj! Anya! Bácsi fúj!"

Szereti az állatokat, s gyüjtjük is a Billában gyüjthetö állatmatricákat. Beragasztottam öket egy füzetbe, s ö ebböl a füzetböl rendszeresen sorolja az állatokat.

Ha itthon van, mert beteg, mindig kéri az ovis fényképeket, s felsorolja, hogy kiket lát. Ovonéniket és gyerekeket egyaránt. Na nem mindig mindenkit, de felsorol :)

Ha valamit szeretne, vagy nem szeretne, pl valami filmet nézni, szól, hogy "Bóka" (Bolka), vagy ha nem gyümölcslét kér, hanem tejet, akkor "Tej. Anya. Nem. Gyümöjcs. Tej." (kábé így)

 Németül
-számol 1-10
- Komm! "Komm!"
- Kaputt "Kápúút"
- Nase "Náze"
- Komm zu mir "Kommzumij" (gyere ide)
- Tschüss "Csüsz"
- Oh, nein! "Óó, náájn!"

(Most hirtelen ennyi jutott eszembe)