Tegnap a bölcsiben elvitte a láncos cumit a Husvéti Nyuszi, hagyott ott helyette egy kis zacsi gumicucut. Itthon az 5 cumiból elvitt 4-et, itt egy pici csokinyuszit hagyott és 4 db kinderbonbonkát.

Amikor megyek az oviba a Nyusziért és a délutáni program elött egyedül kell öltöznie. Na nem mindent, de a nadrágot fel kell vennie, a cipöt meg kell próbálnia, a kardigánt el kell kezdenie...

Aztán tegnap volt elöször (ez nagggyon izgalmas volt), hogy pelus nélkül jöttünk el az oviból. Mármint nem haza, henem mentünk egy jó órát sétálni, Stella fel-le szaladgált, közben kortyolgatta az innijét, pisilnie nem kellett. Itthon bilizett, aztán mentünk le játszani. Kismotorral voltunk lent 2 órát. Pelus nélkül. Tetszett neki viszont a bokorba pisilösdi :))) 2x pisilt, de vagy 10x mondta, hogy kell :))))

A beszédjén nem tudok változtatni, a cumi elvételével remélem beindul majd kicsit a beszélökéje. Az éjszakai alváshoz még megyhagytam átmenetileg 1 db cumeszt, de csak az ágyban kapja meg, s reggel eltevödik...

Hát igy edzünk az ovira akkor is, ha esetleg évvesztesek lesznek az augusztusiak :)

Azt mondták az oviban, hogy amit Stella most tud, az kevés az ovikezdéshez. Le kell szokjon a pelusról, a cumiról, fel kell tudjon egyedül öltözni, le kell tudjon vetközni, s hát a beszéd.

Elöször iszonyatosan kiakadtam. Egész nap máson se járt az eszem, mint hogy én szeretetböl visszatartottam a lányom, hogy azért nem tud egyedül felöltözni, mert én mindig felöltöztetem, stb..stb...

Mára lenyugodtam, s az ovonénivel is volt még egy beszélgetésünk. Azt mondta, hogy tudja, nehéz augusztusinak lenni, hisz akkor szeptemberben már elvileg ovi. De itt nincs kiscsoport, ahol még babusgatják a kicsiket, mint tesomék otthon teszik. Itt a 6 évessel együtt kell tudni öltözni, enni, aktivan játszani, szóhoz jutni, nem elvertnek lenni....

Az azért kicsit megnyugtat, hogy a Kevin (Stellával egyidös szomszéd kisfiu-osztrák) beszédét is kevésnek tartják az ovihoz, s bár ö is augusztusi, neki is jobban kellene beszélnie. Meg ott van pl a Lea. Ö már 3,5 éves, s rá is azt mondták, hogy ugyan nagykislány, ügyes kislány, nagyon gyatra a beszéde, de szeptembertöl mennie kell oviba, hisz ö már akkor bö 4 éves lesz...

Tehát:

Mivel az én blogomon már leirtam, nem részletezem, csak megemlítem, hogy a Nyuszi szemészeti korházasdija után ez volt a 2. korházasdink. Hogy miért mentünk? Mert Nyuszi pöttyei átváltottak egy egész oldalát belepö sömör szerü száraz, nagyoncsúnya valamivé...

Vettek kenetet, s megállapitották, hogy nem meningiális a sömörösödés. Ugyan azt a szirupot kell tovább szedni, amit a gyerekdoki adott. Ha tovább terjed, arcra is, szájra is, akkor viszont azonnal vissza kell menni. De addig bölcsibe is mehet Stella.

Már Egomban láttam rajta 1-2 db-ot, de gondoltam, elmúlik. Nem múltak. Egyre több lett, s a Nyuszi egyre idegesebben vakaródzott. Ezért ma elvittem a doktorbácsihoz, aki megállapította, hogy vírusos torokgyuszi váltotta ki ezt az allergiás reakciót. De a torokgyusziból már kifelé jön Stella, így csak a viszketésre kapott írt.

Amúgy direkt nem a megszokott úton mentem a dokihoz. Mindig a DonauZentrum mélygarázsában szoktam leparkolni, s onnan megyünk át. Ma az épülettömbhöz közeli szabadtéri parkolóban kerestem és találtam helyet, s nem az ismert bal oldali úton indultam, hanem jobbra, gondolván, még korán vagyunk, sétáljunk is. Találtunk is egy játszit, bár útközben Nyuszi felfedezni vélte, hogy a doktor bácsi is erre rendel, mert: "Doktor bácsi nem!!!" felkiálltásokba kezdett :)

Kis játszózás után azért elindultunk a doktor bácsihoz, Stella a babakocsi mellett sétált, mint mostanában sokszor, s jött velem, mert megigértem, hogy kap cucukát a doktor bácsinál, s nem lesz szuri sem.

Bár amikor megkérdezték megérkezéskor az asszisztensek, hogy mi is a baja a Nyuszinak, s meghallották, hogy kiütései vannak, behajtottak minket a kettes terembe, mindig az egyesben vettek eddig vért, de azért aggódni kezdtem, nehogy szuriszerü dolog jöjjön, mert akkor soha többet nem tudom odacsalni a Nyuszit. De nem volt vérvétel, csak gyerekektöl elzárás.. :) S kapott cucukát is a Nyuszi. Kettöt is ;)

Ma megdicsérte Karin ovonéni a Nyuszit, pontosabban ujjongva mesélte, hogy képzeljem, a Stella ma aaaannyit beszélt! Kérdeztem, hogy jojo, de németül? Igen. Ugyan mint egy kis papagáj, mindig utána mondta, amit ö is, pl a gyerekeknek ebéd közben, hogy: "Bleibt sitzen und isst!" A Nyuszi meg utána :))))

Nyuszi mindent mond, de semmit nem mond mondatokban, mindent szavakkal mesél el.

Nem mondja, hogy R, hanem J. pl. a kérem helyett "Kéjem!"

Mindig mondja, hogy: "Köszönöm!"

Szeret dvd-ket nézni, cd-ket hallgatni, a dalokat mindig próbálgatja énekelni. Persze teljes sorokat nem énekel végig, de minden sorból tud szavakat.

S ha már a dvd-nél tartunk, mindig felsorolja, hogy épp mit lát. pl. "Uhu, tigjis, malcsaka, labda, tiktak, csacsi"

Magyar dalokat énekel, akár itthon, akár ha babakocsiban ücsörög. Kedvence a "Mókuska, mókuska, felmászott a fára. Leesett, leesett, kitörött a lába"

Ismer pár arckifejezést, s ha úgy gondolja, hogy valamelyiket felismeri, akkor azonnal mondja, hogy: "Nevet" "Síj" "Méjges" "Szomojú"

Ha valaki jól csinál valamit, azt mondja, hogy: "Ügyes!" :))))

Ha pisilni, kakilni kell, szól, hogy: "Pisi!" vagy: "Kaka" s rohan a bilihez, vagy odarohan, elintézi a dolgát, s azt mondja, hogy: "Anya! Papíj!"

Magyarul is, németül is számol 10-ig. Bár amikor németül számol, néha a következö módon zavarodik meg: "Eins, Zwei, Drei, Vier, Fünf, Sehs, Sieben, Acht, Nyolc, Kilenc"

Nagyon szereti a könyveket, sokat nézegeti öket, de nem szabad odaülni mellé, s mesélni. Ö magától mondogat szavakat, hogy mit lát.

Szereti felsorolni a rokonainkat, akik otthon laknak: "Mamii, Adjii, Tomáás, Bojáázs" Vagy: "Mamaa, Hódojó, Sopánka"
Ezeket a felsorolásokat legszívesebben a babakocsiban ücsörögve...

Ha nem akarja, hogy puszilgassuk, vagy simogassuk, vagy hozzá nyúljunk a játékjához, vagy az ételéhez, akkor közli: "Nem szabad!" "Hagyd abba!"

Szívesen telefonál különbözö tárgyakkal. Álltalában elmondható, hogy babanyelven, de sok értelmes szót is belefüzve a halandzsába. S mindig megvan, hogy kivel beszél, mert udvarias, s köszön: "Hájó, Apa!" "Hájó, Sífa!"

Nagyon fél a fúrógéptöl. Ha valahonnan a házban idejön a hang, Stella mindig remegö hangon közli: "Fúj! Anya! Bácsi fúj!"

Szereti az állatokat, s gyüjtjük is a Billában gyüjthetö állatmatricákat. Beragasztottam öket egy füzetbe, s ö ebböl a füzetböl rendszeresen sorolja az állatokat.

Ha itthon van, mert beteg, mindig kéri az ovis fényképeket, s felsorolja, hogy kiket lát. Ovonéniket és gyerekeket egyaránt. Na nem mindig mindenkit, de felsorol :)

Ha valamit szeretne, vagy nem szeretne, pl valami filmet nézni, szól, hogy "Bóka" (Bolka), vagy ha nem gyümölcslét kér, hanem tejet, akkor "Tej. Anya. Nem. Gyümöjcs. Tej." (kábé így)

 Németül
-számol 1-10
- Komm! "Komm!"
- Kaputt "Kápúút"
- Nase "Náze"
- Komm zu mir "Kommzumij" (gyere ide)
- Tschüss "Csüsz"
- Oh, nein! "Óó, náájn!"

(Most hirtelen ennyi jutott eszembe)

Kapott már a Nyuszi szirupot, port, homeopátiás bogyókat, keresztanyámtól beföttet és szilvalekvárt (egyiket se hajlandó  megkóstolni Stella) viszont vettünk szilvalét, azt szereti. S mióta kap, kakil is.

A baj csak az, hogy mindig este a kádba. Szól ö, de mindig már késön. (Még szerencse, hogy mikor apával fürdött, még nem volt itthon szilvalé :)

Apa nem volt jól. Gondolta, Nyuszi pancsija elött kicsit relaxál a kádban. DE! Apának van egy lánya, aki mikor észrevette, hogy az illatos meleg fürdöbe apa beleült, nagy nyögések közepette lehúzta a zompikákat, a nadrágot, a bugyit is, mind berakta a szennyestartóba, majd pulcsikástul (azt nem tudja levenni, azt apa szokta, de apa ugye a kádban ült) igyekezett a balerina lábával felkapaszkodni a kádra, hogy bemásszon apához az Ö SAJÁT fürdövizébe. Mert Stella ugye nem ismeri az órát :) Apának járt volna még fél órácska :)

Stella imádja az állatokat. Gyüjtjük is a Billaban gyüjthetö állatmatricákat, s ragasszuk is szorgalmasan öket egy füzetbe, amit rendszeresen elöveszünk (el se teszünk), s Stella sorolgatja az általa ismert állatokat.

Persze engem, anyukáját minösíti, hogy sok állatnak ugyan az a neve. Sok a pocok és a gyíkocska. Mert ugye honnan tudná szegény anyuka azt a sok ilyen-olyan pocoknevet? :)

Tehát szombaton voltunk az állatkertben. Stella az elefántot, az oroszlánt és a krokodilt várta a legjobban.

Az elefántnál idöztünk is fél órát :) Az orszákkán az hátul pihizett, mármint a sörényes fiú, a csajok ugye nem olyan izgalamas hajzatúak, így nem is olyan érdekesek, a krokodil viszont csalódás volt, mert kicsi volt. Mikor kijöttünk a krokodiltól, akkor újra krokodilt akart nézni. De persze nem azt a kicsit, hanem valami rendes nagyot :)))

Jaaaj, meg mikor beléptünk az állatkertbe, azonnal vakondért kiáltott :))))))) Késöbb meg bálnáért :))))))

A zsiráfnál viszont történt kis baj. A zsiráfok a kellemes tavaszi idö ellenére bent voltak a zárt részen, mind ettek a jó magasba felállított etetökböl. Stella apuja nyakában ült, s nézte, hogy eszik az egyik zsiráf. DE! Az a dög lehajolt, s odanézett a mi kis tündérlelkü kislányunkra :), aki ekkor úgy megijedt, hogy azonnal el kellett hagyni a helységet. 
Utána az esti alvásból is úgy kelt vasárnap reggel, hogy: "Apaaaa! Zsijáááf! Apaaa!" Gondolom szegénykének rémálma volt...

De mégis nagyon sok pozitiv élményt szívott magába. A viziló is nagy kedvenc lett azzal a böszme nagy testével, ahogy kishalként lubickolt a vízben...
A koalákat is ismeri és nézegeti a képet meg a kulcstartót amit Mézrabónagynénjétöl kapott, de az állatkertben tul kicsinek bizonyult, mert nem ajzotta fel a látvány...

Vettünk éves belépöket, így sürün módosíthatja majd kedvencei listáját :)

Másnap mentem a Nyusziért az oviba. Meghazuttolta az ovonéni állítását. Folyamatosan locsogott. Magyarul persze, de magyarul se egy nagy dumagép. Elkezdtem összeírni, hogy miket mond, hogy beszél... ha kész leszek, beírom ide, hogy megmaradjon emléknek :)

S megint magától IS megy a bilire. Az oviban persze továbbra se szól, ha pisilni kell neki, idönként kézen kell fogni, s kivinni, különben kapom a pisis cuccokkal teli szatyrot...

Azt mondta ma az egyik ovonéni, hogy Stella nem akar beszélni. Söt, sokszor olyan, mintha nem értene semmit. Mivel ezzel nekik kötelességük foglalkozni, április 13-án reggel 8-kor ott KELL lennie a Nyuszinak az oviban, mert megy egy magyar anyanyelvü doktornö, mármint nem doktornö, hanem mittudoménmi, de ö fogja megnézni, hogy magyarul hogy kommunikál a Nyuszi.

A hallásával nincs baj, bár ilyen esetben azt is ki szokták vizsgáltatni. Az egyik osztrák kisfiú, a Thomas is most volt hallás-reakció vizsgálaton, s persze semmi gáz vele.

Az ovonéni azt mondta, hogy neki az az érzése, s hogy higgyem el, ritkán téved, hogy Stella sokszor egyszerüen csak nem akar hallani. Nem nem érti, amit hall, hanem ha valamit nem akar, akkor inkább nem hallja. Pl ma játék után mindenki összepakolt, ö meg tettette, hogy nem érti a szitut (naná, hogy érti!!!), s mikor az ovonéni rávezette, hogy mit is KELL csinálni, akkor Stellánk kinjában inkább sírva fakadt....

Tehát kivizsgálják. Pedig egyet értek az ovonénivel. Sokszor csak mímeli, hogy nem hall. Hogy nem beszél szuperjól? Majd fog. Beszél, mi szinte mindent értünk. Tehát nem néma :) s szépen énekel, mond néha mondókákat (ezekhez azért érdemes egy anyaszótárat beszerezni), de ez azt jelenti, hogy hall is, esze is van, ...

na majd meglátjuk, mi lesz. Bár mivel Stella nem csípi az idegeneket, nem hiszem, hogy a magyar anyanyelvü nemtomkit hamar levenné a lábáról. Magyar nyelv ide vagy oda ... :)

koppkoppkopp!

Tehát ujra itthon vagyunk, torokgyuszi, köhögöszirup és homeos immunerösítö. Es lakásfogság kis babakocsis bevásárlással.

Viszont mivel itthon vagyunk, van idö és lehetöség arra, hogy visszaszokjon a Nyuszi a bilire. Egész tegnap délutánig 20 percenként bilire kellett ültetni, ha nem akartuk, hogy bepisiljen. Viszont most újra szól, s rohan, hogy: "Anya, pisi!"