Ma ezt a müvet alkotta a Nyuszi az oviban. Már amit haza lehetett hozni, mert láttam a falon szép képeket, teremdísz lett belölük, s azokat is a gyerekek csinálták.

Tehát a mai:

Amúgy a Nyuszi már beszokott az oviba (még nem alszik ott, ebéd után hozom el), s tuti nem ért minden szót, de már nem okoz neki stresszt, hogy idegen nyelvüek között van. Szereti az ovónéniket is, a gyerekeket is, s tuti jól érzi magát a bölcsiben. Már ugye elkezdett beszélni is németül. Apája (is) irtó büszke!!! (mint anyája :)

Voltunk ma gyerekdokinál, szurit kapott a Nyuszi. Agyhártyagyulladás ellenit, ha jól emlékszem. Meg megmutattam a lábujjai közét, mert furán hámlik a bör, föleg a kisujjainál, amik olyan furán vissza vannak hajolva, tehát nem levegözik az ujjak köze. Féltem, hogy gomba. De nem! ;)))

A szurit üvöltös sírás követte, de aztán megnyugodott a Nyuszi, mert kapott egy nyalókát a dokibácsitól, valamint kivett a nagy üveggömbböl egy szöllöcukorkaszemet is :) Eztán szép nyugodtan hazabuszoztunk.

(S találkoztunk Stella kis széplábú-dundilábú barátnöjével is, Elzával, valamint annak 3 testvérével és a szülökkel. Ök is oltatni mentek)

Ma azt mondta a Nyuszi, hogy: szúe ancíín, vagyis érthetöbben, Schuhe anziehen, vagyis magyarul cipöt felvenni :)