Ma két gyerekem volt. Stella és Emma. Emma kéremszépen egy gyönyörü vöröshajú kislány. Áprilisban volt 2 éves, de Stellánál sokkal kisebb. Ök találtak elöször egymásra a ma talált játszin. Édesen játszottak együtt. Mármint már a lent említett hiszti után persze. Aztán ugye idönként én is kellettem, így Emma is a közelembe került. Egyszercsak közölte a nagyijával, hogy én vagyok az anyukája. Ezen jót nevettünk, s jött is velem idönként kézenfogva... de aztán a késöbb munkából érkezö anyukájával is közölte a hírt, hogy én vagyok az anyja, aki szerencsére jó humorérzékkel volt megáldva, jól elviccelte a dolgot :)

Ìgy volt szerencsém egyszerre 2 gyerekre vigyázni. Egyik kezemmel egyiket hintáztatni, másik kezemmel a másikat kissé mindig távoltartani a hintától, mert ugye a hinta elött a legjobb a kannával és lapáttal játszani...

Hát igy lettem én kétgyerekes :)))) egy rövid idöre

Találtunk egy új játszit. Elég messze tölünk, de nagyon nagy területen van, szimpatikus volt, máskor is elsétálunk oda, az biztos. Legalább nem unjuk meg egyiket se, ha minden nap máshová megyünk. Meg ugye a délelöttök is itt vannak...

Tehát a játszin, miután odaértünk, megjelent egy apuka 2 nagyobbacska gyerekkel. Mindhármuknál fagyi. Na, erre Stella szeme felcsillant, s elkezdte mutogatni a fagyit, s mondta, hogy: "Anya! Fagyi! Fagyi!"

Hát persze nem rohantunk el fagyiért (a játszitól nem messze láttam egy fagyizót), így a lányom olyan igazi hisztibe kezdett. Ez volt az elsö eset, hogy birtokolni vágyott valamit, s hisztibe kezdett. Attól félek, ez az a bizonyos idöszak kezdete.... jaaaaaaj!