Le kell írjam, mert nem akarom elhinni, hogy ilyen van. Levelezek 3 lánnyal (fórumon, mindnégyünknek 2008 augusztusi a babánk), s két lány kipakolta ma a családi szennyest. Nem rövid ideje levelezünk, s "idegeneknek" ugye könnyebb panaszkodni, hisz hamar felejtenek...de amiket ma olvastam, hogy kivel hogy viselkednek a szülei, kit hogy "neveltek", kinek a gyerekével hogy viselkednek a nagyszülök...

csak ámulok és bámulok...

Nem írnék részleteket, de komolyan kiakadtam, hogy én AZÉRT szerencsésnek kell érezzem magam, mert SZERET az anyukám????!!!

Persze, mindig becsültem anyu kedvességét, szeretetét, de ettöl a megbecsüléstöl függetlenül kicsit természetesnek is éreztem a kapott szeretetet. De hogy nem az??? Hogy az anyai szeretet nem természetes???

(pedig de jó arra emlékezni, ahogy anyu kiskoromban csendben beosont a szobámba, s búgó hangon kedvesen suttogta, hogy "Édesem-kedvesem-drágám, ébresztö". Ezt míg élek, nem felejtem el :)

Hát elmentünk. Peti is jött, hogy ha esetleg a titkárnö megint blödségeket beszélne...

Kérdezi tölünk, hogy miért nem lett megcsinálva múltkor a kivizsgálás, amikor ott voltunk. Hát ez az, gondoltam magamban, s kiváncsian vártam, mint mond Peti. De ö higgadtan, udvariasan válaszolt...pedig!!! Na azt azért megemlitette, hogy nem tudjuk, s hogy ö ez ügyben telefonon érdeklödött is, de nem hozta szóba a "feleségének már elmondtam, de elmondom még 1x" dumát.

(nem is vagyok feleség! "csak" anya. ;)

De túl vagyunk a kivizsgáláson. Megvan a pecsét, igy Peti viheti a biztosítóba a leadandó oldalakat. Igy nem szünik meg a gyes, s az én biztosításom (ami Stella szülésével automatikusan Stella által JÁR)

Viszont Nyuszi olyan hisztit csapott a rendelöben. Pedig nem szokott. Tényleg nem. Ami rásegithetett a hiszti hangulatra az az, hogy alvásidöben kellett menni...12-töl már tépte a haját, ami ugye az alvásigény utolsó jeleként jelentkezik. Ùgy sajnáltam, de menni kellett...

Amikor a mellkasát hallgatta a dok, Stella harcolt ellene, hisztizett, ezért kapott a doktól figyelemterelésnek torokvizsgáló pálcikát. Stella igazi elkényeztetett hercegkisasszony módjára el is dobta. A háta mögé, hogy ne lássa a kupit. :) Mert a rendetlenség az rossz, csúnya és energiaszipoly. :)

De megjártuk, megvan, Nyuszka most alszik, apukája visszament dolgozni, s a nap megy tovább, mint mindig...

Megtörtént!!! Pontosabban Nyuszka MEGTETTE!!!! Az elsö önálló lépéseket!!! Végül fenékre huppant persze, hisz az egyensúlyért felelös szervek még fejlesztés alatt állnak, de ELKEZDÖDÖTT!!! ;)

Apa is itthon volt, látta :))))

Nyuszka annyira aranyos volt!!!!!! :)))))

Hát megnéztem, hogy készül.  Nem tünik bonyolultnak, de azért szivesebben dolgoznék krumplifözés és gyúródeszka nélkül... de azért vmikor kipróbálom. (csak lehet, hogy nem szilvát teszek majd a közepébe. megnézem, mit lehet még kapni. el tudnám képzelni vmi piros gyümölccsel is, mint az eper. vagy a barackosgombóc!!! jaaaj, hogy az is milyen finom!!!)

Ki kellene üritenem a mélyhütöt. Nem tudom miért nem oldja meg a hütö magától a dolgot, de le kellene engedni, s kimosni. Na és a mirelit dolgok? Mert van benne halrudacska, borsó, mexikói zöldségkeverék, vmi melegszendvics...Na majd kitalálom, miket is csináljak..

Nagyon jó volt otthon. Látni a szeretteimet, s pihenni is. Igen! Pihentem!!! 2 délután Nyuszka nélkül voltam. Tehát vasárnap is. Kicsit molyoltam otthon, aztán felmentem a Glórihoz... azért a gondolataim persze sokat jártak a kicsi lánykám körül, s siettem érte. Na nem idöben, lélekben. Próbáltam nem korán érte menni, nehogy csúfolva legyek :) hogy picit se birom ki nélküle :)

S hétfön délelött úgy pakoltam, hogy Peti elvitte Nyuszkát magával. Voltak játszóterezni, barátokat látogatni, enni a Popejben. Nyuszi anyunál evett, direkt miatta készült sóska, hogy megkóstolja, mert itt Auban nincs sóska. Ez azért is érdekes, mert az a sóska, amit anyu vett, egy Osztrák cég terméke...na mindegy. Lényeg a lényeg, Auban nincs sóska.

Visszautat jol idözítettük. Ebéd után indultunk, amikor Nyuszka aludni szokott... hát aludt is jo sokat. Parndorfnal megálltunk-ennek pisihólyagom különösen örült-de siettünk tovább. Itthon meg már minden olyan volt, mintha nem is lettünk volna távol :)

Unokahugom blogját olvasva kedvet kaptam egy kis szilvásgombóchoz. Azt irta, nem  lehet elrontani... de szerintem téved. Én még sose próbáltam szilvásgombócot csinálni, de tuti el tudnám rontani :( ... na utánanézek,hogy is készül...

Nyuszi ma olyan gyorsan felmászott egyedül a kanapéra, hogy mire rájöttem, hogy fel akar menni, már fent is volt. Azt pedig már folyamatosan tanítottuk, így tudja is, hogy NEM fejjel lefelé jövünk le, hanem popsival. Gyönyörü pelusos dundi popsival :))))

Hát ez az a hely, ahol a Nyuszi imád lenni :)

Mint korábban írtam, Nyuszi nem viseli el egy ideje a babakocsiban ülést (se). Viszont érdekes, ha a játszi felé megyünk, nincs gáz.

Múltkorjában viszont a játszi felé indulva eszembe jutott valami, s bekanyarodtam a dm felé. Húha, a Nyuszi úgy elkezdett sípolni, jajgatni, kapálózni, s mutogatott a szerinte helyes irány felé. Nagyon édes volt!!!

Ùgy érdekelne, hogy mennyit tud egy ilyen kicsi. Vajon mióta tudja, hogy arra van a játszi, s hogy neki az a jó, ha mi arra megyünk... ?

A játszira megérkezve sokszor elöször még a babakocsiból nézi a sok gyereket. Tegnap pl naggggyon sokan voltak. Nézte öket boldogan, aztán nyújtogatta a kezét, hogy vegyem ki... irány a homokozó. Mi is vittünk kislapátot, meg kisformákat, na nem sokat, mert még úgysem igazán játszik velük. Ö inkább úgyis a máséval játszana. Pár centi közelre megy a nagyobbakhoz, s bámulja öket. Négykézláb mászik oda, természetesen. Mert a sétához még kellek neki.

Ha megunja a homokozót, vagy anya unja meg a szájból homok eltávolítását, akkor nyújtja a két kezét, nagy nehezen átlépkedi a homokozó peremét, s elindulunk utunkra. Mindig kinéz magának gyerekeket, s akkor nekünk oda kell mennünk. Hiába rosszalkodnak éppen ...nekünk mennünk kell, s néznünk kell.

Jómultkorjában egy rosszalkodó kiskölök megkérdezte tölem, hogy: "Miért jöttetek ide, s miért néztek?" Felvilágosítottam, hogy ÉN nem akartam oda jönni, s nem érdekel, hogy ö mit csinál. A lányom akart. A kiskölök úgy lerökönyödött :)) nem tudott mit szólni :))

Tehát esszük a homokot, az egész játszi faforgáccsal van leszórva, azt is jó kóstolgatni, idönkét van a földön gesztenye vagy vmi mini vadalma... tehát anya szeme, mint a sasé... kezem gyors, mint a villám. Próbálok mindent idöben, még szájhoz érés elött megállítani. De persze idönkét már szájbólkihúzásról van szó :)

Ami engem nagyon zavar a játszin, hogy az anyukák-1-2 kivételtöl eltekintve-állandóan bagóznak, fújják a gyerekekre a füstöt. Még az ö gyerekeiket is sajnálom, de az enyémre meg aztán ne fújják a mérgüket. A másik, hogy ugyanezen anyukák tuti chipssel etetik a gyereküket a játszin. Na , az én kiváncsi és jóétvágyú lánykámnak se kell több. Elöbb-utóbb jön a hiszti. Tehát mostanában vacsora elött a játszin nassol. Na nem chips az, amit kap, kölesgolyó, kiflicsücsök, puffasztot rizstallérka...

De a lényeg. Nyuszi ügyes kislány, tényleg. :) Remélem lesz majd sok barátja :) Megérdemelné :)

Van egy 7 év körüli kislány, Stellával egyidös a kisöccse. Ö mindig odajön Stellához, segít kivenni a dolgokat a szájából, de persze hoz gesztenyét is neki, megcirógatja. Nem nagyon beszél hozzá, inkább szerettel nézegeti, tudván, hogy Nyuszi nem beszél, s föleg nem németül vagy szerbül. A lényeg, hogy van 1 kis barátocskánk a játszin, akire mindig számithatunk, ha ott van :)

Ami a telefonbeszélgetésekböl kimaradt:

Alvás:

Mióta Nyuszi betöltötte az egy évet, átalussza az éjszakákat. Nem néha, mindig. :)

Este 7-fél 8 közt megy aludni (na még nem a saját lábán), s 6 elött 10 perccel szokott kelni, akkor megissza a reggeli rostos italkáját, s még visszafekszünk. Van, hogy csak fél órát, van, hogy 1 órát, van, hogy kicsit többet...

Én pedig rászoktam, hogy este lefekszem 10-kor, igy a 8 órát ki tudom aludni :)

(Nem tudom, emlékeztek-e, de a Jézuskától szünetmentes 5 óra alvást kértem. Elöször. Aztán 4 órát, aztán ...aztán kiakadtam. Hogy a Nyuszi miért nem alszik alvásidöben??? De most alszik.)

Aztán reggel 8-10 között megint alszik, valamint ebéd után olyan 1-3 között. Változo, hogy 1,5, vagy 2 órát. Délután néha csak 1-et.

De este már 6 körül merül belöle az elem. Néha alig tudjuk 7-ig kihúzni a fürdetést. S fürdés után már sosincs játszás, mint régen. Vacsi van, aztán alvás. Persze nózipuszi apától mindig jár lefekvés elött. Én meg mindig súgok neki vmit, miközben teszem be a kiságyába. De nem mondom meg mit. :) Az a mi titkunk. :)

Evés:

Még bolti tejet nem adok neki reggel-este, de a napközbeni étkezések tartalmaznak tejtermékeket.

Itt már sima csapvizet kap, de Esztergomban majd azért megkímélem még az egomi víz sokkjától. De babavíz se kell már. Sima bubimentes ásivíz tökéletes lesz.

Még mindig kedvenc gyümölcse a szölö. Peti most olyat vett, ami nagyon-nagyon aproszemü, s nincs benne mag. Olyan cuki, ahogy nézegeti a megmosott szölöszemeket, hogy melyiket is válassza. Mintha nem lenne mindegy. Úgyis mindegyik a pocakjában landol :)

Imádattal fogyasztotta pl a lencsefözeléket. Amitöl kicsit tartottam. Tudjátok, a gázok. De nem lövöldözött töle a Nyuszi, nem volt nyugtalan, gondolom nem bántotta a kis gyönyörü pocakját. A paradicsomlevest is imádja, meg a spenótot is. Sokmindent. Azt hiszem, az étvágyával nincs baj.

(Ma gombapaprikás lesz az ebéd, azt azért nem adok neki. Nem tudom, szabad-e gombát, de nem akarok adni neki, akkor se, ha szabad. Majd.)

Fogmosás:

D-vitamint már nem kap. Azt mondta a doki, hogy már nem kell. A fluortablettát még kapja, hogy szép egészséges fogacskái legyenek. Utána kell nézzek a fogmosásnak is, hogy korának megfelelöen csináljuk. Mert jó, hogy eljátszogat a fogkefével, néha megengedi, hogy megmozgassuk a fogacskáin, de aztán kidugja a nyelvét, hogy ne férjek oda. Pedig van 8 fogacskája már, s jó lenne, ha egészségesek lennének.

Babakocsi, autó:

Mióta Nyuszka fel tud állni, nem hajnlandó ellenni a babakocsiban. Még az autóban se nagyon, pedig autózni szeretett. Na persze, ha kap kiflicsücsköt, bogyókát (kölesgolyó), vagy vmi rágcsát, akkor elvan. De ezt én nem szeretem igy. Nem akarom azért etetni, hogy ellegyen. Kap böven enni-inni.

Súlya:

17-én voltunk szurin, megmértük a Nyuszkát. 10,35 kg a súlya. Gyönyörü! Pont jó!!! ;)

Divat:

A Nyuszka nem engedi, hogy hajcsattot tegyek a hajába, s a hajgumit is kiszedi. Rövid idöre el lehet terelni a figyelmét azzal, hogy másik hajgumit (nem tudja magát megsérteni vele, csak azt kell nézni, nehogy megegye) kap a kezébe, amivel játszhat, de aztán észreveszi magát az üveges szekrény ajtajában, s elkezdi piszkálni a fejetetejét. Na, a hajguminak se kell több! Azonnal kijön.

De nem vágom le a haját. Legalább a copfocska különböztesse meg az apukájátol :)))))