Pár hete történt, hogy kint játszottunk a Nyuszival. Kimentünk az alattunk lévö játsziról a gemeinde házak mellé, ahol is 2 kisfiú kezdett el vihogni, s elölünk elbújkálni, elszaladni. Már akkor feltünt, hogy a fiúk olyan Forestesen szaladtak, de azt hittem, ez csak olyan bohóckodás.

DE! Tegnap újfent összefutottunk a fura fiúkkal. Nehéz volt visszatartani a röhögést, mert ezek a skacok tényleg úgy futnak, mint Forest Gump. S van belölük azonnal kettö.

A kicsi 3 elmúlt, még pelust hord, de ami inkább fura, hogy iszonyúan folyik a nyála. Szegényke tiszta anyja. S nem akarok rosszat írni, de olyan, mintha lógna nála kicsit a léc.

A nagy most megy suliba, ö is tiszta anyja, kicsit agresszív megszólalásai vannak, valamint iszonyú örömet okoz neki kistesója izélése, aminek eredménye mindig, hogy a kicsi üvölt.

Az anya: olyan, mint a két fiú. Szó szerint. Merthogy semmi nöiesség nincs benne. Iszonyú csúnya, kicsit elhízott, eszméletlenül hadar, még a fogai is olyanok, mint a fiainak.

Apukát nem láttam. Nem is baj. Tehát ök a család, akikre, mint ForestGumpokra gondolok :)

A Nyuszi egész múlt héten nem vitte túlzásba az alvást. Reggel nem kelt hajnalban, az jó, viszont a déli alvások...hááát!

Egyszer sem aludt fél 1-fél 3 között. Pl mikor Dinához mentünk fél 4-re, ö odafelé az autóban aludt el....

Ma is csak 50 percet aludt. Nem értem mi van vele. Tán az ovira gyúr???

Alvásbaj a Nyuszinak, rémálom az anyjának.

Ma pl délután mentünk VOLNA a 10.kerbe régi ismerösgyerekekkel játszani. De Nyuszi nem aludt el fél 1 körül, ahogy szokott, hanem sirt,üvöltött, folyt az orra, ilyesmi... Végül most 3-kor aludt el a nagyágyban.

Most tehát alszik.

Stella mindig hivta Bazsát, hogy: "Bojááázs!" Meg hogy: "Gyeje. Gyeje."

Ekkor Balázs mindig ment a Nyuszi után, aki azért hívta Bazsát, hogy üljön be a szobájába, s nézze, hogy ö mit, s hogy játszik :)

Ime:

Itt popsit törölt.

Aztán csörgöt rázott.

Végül meg is fésülte a kopasz babát :)

Ez volt az a születésnap, amire anya igyekezett készülni :)

1.

Aug.12. csütörtök volt. Már szerda este megsütöttem a cicafejalapot. Csütörtökön, déli alváskor kivágtam a szivecskéböl a cicafejet, megkentem, arcot megrajzoltam, kidíszítettem a nappalit..

Ébredés után persze Stella meglátta (hát már hogy ne látta volna meg a sok lufit és a 2 lámpa között lógó macisort) a díszítést, így fújtam fel neki is lufikat, hármat egy csokorba kötöttem, s így mentünk a játszira. Ö hozta a lufikat kézben :) Persze kezdetben lufistul akart játszani, ami nehézkesen ment, pl nem fért be a mászókába 3 lufival :) Na egy lufi végül is kidurrant, így Nyuszi megengedte, hogy a maradék kettöt felkössem a babakocsira...

Amikor apa hazajött, mi már díszbe...ja, nem! Apa meglógott melóból, s meglepett minket a játszin :) így együtt mentünk a Billába tejszínhabot venni a már kész tortához.

Itthon gyors kirityekedés, aztán jöhetett a gyertyagyujtás, amit a Nyuszi nagyon élvezett!!! Imádta fújkálni a kis gyertyákat a cicán. S persze a cica is tetszett neki. De enni nem evett belöle.

Aztán felhívtam a Mamit, hogy boldog névnapot kívánjak, s mikor kérdezte, hogy mit szólt a Nyuszi az ajándékjaihoz, akkor esett le, hogy nem adtuk oda a Nyuszinak. Telefont gyorsan letettem, ajándékozás jött. Hát a Nyuszi nagyon boldog volt, mert kapott egy kicsi babakocsit, amiben a babáját tudja tologatni. Pont olyan, mint az ö babakocsija, csak világoskék. Van rajta cumisüvegtartó, bevásárlónecc, bolygós az elsö két kereke, szivacsos a tolókar, esernyöre csukható... DE! amit a Nyuszi másnap délelött kiszúrt, nincs a kicsibabakocsinak napvédöje! Ezt a hibát!!! ;)

Este, miután az ünnepelt lefeküdt, megsütöttem a következö torta alapját, mert:

 2.

Másnap péntek volt. Délutánra babazsúrt terveztem. Odi Magyarországon, Kylie Auban valahol, Dináék lebetegedve, de Anita és Ben megmentették a bulit. Jöttek, kedvesen, csinosan, örültünk :)

Stella gyönyörü ajándékot kapott. Egy Stella névvel ellátott takarót. Nagy katicabogárral. A takaró narancsos, mint a Nyuszi szobája. Tehát tényleg testreszabott. DE! Anita a takarót rendelte, s elöször rozsaszint küldtek neki. Ö reklamált, hogy nem azt rendelt, így kapott egy narancsosat is. Bánatdíjul a rozsaszint megtarthatta, s csak 1 takaró árát kérték töle. Ezzel mi, azaz én és a lányom nagyon jól jártunk. A rózsaszines takaró hazautazott Egomba, a narancsos meg itthon van. Ìgy nem kell takarókat utaztatni, s mindenhol szép-Stellás takaró van :)

A torta inkább mutatós volt, mint szép, de nem baj. Volt más nasiznivaló is. Ezen a napon nutellával kentem meg a kerek tortát, s smartiesokkal raktam ki a tetejét. S hát persze a két gyertyácska.

3.

Búbánatban is megünnepeltük a szülinapot. Együtt Timon és Márk szülinapjával.

4.

Maminál is megünnepeltük, ott gyönyörüséges macitortája volt a Nyuszinak.

5.

Zsuzskáéknál is megünnepeltük, ott együtt a nyári ünnepeltekkel: Duci szn. Zsuzsák nn. K.Péter szn. Mami nn. Stella szn. Adri szn. (igeeen, ebben a sorrendben :)

Ma két gyerekem volt. Stella és Emma. Emma kéremszépen egy gyönyörü vöröshajú kislány. Áprilisban volt 2 éves, de Stellánál sokkal kisebb. Ök találtak elöször egymásra a ma talált játszin. Édesen játszottak együtt. Mármint már a lent említett hiszti után persze. Aztán ugye idönként én is kellettem, így Emma is a közelembe került. Egyszercsak közölte a nagyijával, hogy én vagyok az anyukája. Ezen jót nevettünk, s jött is velem idönként kézenfogva... de aztán a késöbb munkából érkezö anyukájával is közölte a hírt, hogy én vagyok az anyja, aki szerencsére jó humorérzékkel volt megáldva, jól elviccelte a dolgot :)

Ìgy volt szerencsém egyszerre 2 gyerekre vigyázni. Egyik kezemmel egyiket hintáztatni, másik kezemmel a másikat kissé mindig távoltartani a hintától, mert ugye a hinta elött a legjobb a kannával és lapáttal játszani...

Hát igy lettem én kétgyerekes :)))) egy rövid idöre

Találtunk egy új játszit. Elég messze tölünk, de nagyon nagy területen van, szimpatikus volt, máskor is elsétálunk oda, az biztos. Legalább nem unjuk meg egyiket se, ha minden nap máshová megyünk. Meg ugye a délelöttök is itt vannak...

Tehát a játszin, miután odaértünk, megjelent egy apuka 2 nagyobbacska gyerekkel. Mindhármuknál fagyi. Na, erre Stella szeme felcsillant, s elkezdte mutogatni a fagyit, s mondta, hogy: "Anya! Fagyi! Fagyi!"

Hát persze nem rohantunk el fagyiért (a játszitól nem messze láttam egy fagyizót), így a lányom olyan igazi hisztibe kezdett. Ez volt az elsö eset, hogy birtokolni vágyott valamit, s hisztibe kezdett. Attól félek, ez az a bizonyos idöszak kezdete.... jaaaaaaj!

Egyszer szégyenlösködik, zavarban van, ez inkább felnöttek elött fordul elö. Ilyenkor mozdulatlan ö is, a feje is, csak a szemét mozdítja, de azt is alig.

Máskor pedig huncutkodik a kisfiúkkal. Rájuknéz, olyan nagyon ránézéssel, ha azok utána erednek, sikkancsolva szalad, göndör fürtjei lobognak, közben hátra-hátra néz, hogy fut-e még a kisfiú. Ha fut, akkor sikkancsolva fut tovább a Nyuszi is, hozzám, átöleli a lábam, s közben hátraforgva mondja, hogy "juuuuj, juuuuj", aztán megint ránéz a kiszemeltre, megint futásnak ered, megint sikkancsol, megint mindig hátratekint :)

stb...stb...

Mindenki nevét mondja. Hol így, hol úgy. Azt nem szeretem, ha engem legabiz, vagy apáját lepetizi, mert mi a szülei vagyunk :)

Ha megyünk a játszira, mindig kiabálja, hogy Aniiii, gyeje! Anita barátnömre gondol, s a kisfiára, Benre. Öket ismeri szerintem a Nyuszi a legjobban, rajtunk kívül, hisz legkorábbtól ismeri öket, s rendszeresen találkozik velük.

Imád az ágyunkon ugrálni, aztán befekszik, magára húzza a takarót, s kiabál, hogy: "Ebbujt!" Akkor meg kell  öt találni, s ha megtaláljuk, nagyon hálásan s irtó hangosan nevet :)))

A kakit letagadja, ill szól, hogy kaki van, de a pelenkázást már nem engedi. Ragaszkodó tipus, no! ;))

Ha babakocsival sétálunk, pl délelött boltba, mindig sorolja az otthoniakat: Mamiiii, Aadjiii, Tomás, Bajázs, Mamaaa, Hóljó (Hógolyó, a kutyus), Cica (Sopánkának hívják, s hát ezt még nem mondja), Búbá (Búbánat rövidítése)...

Kedvencem, mikor mondja, hogy: "Okkké!" "Tutti!" "Pancsi" "Nincs"

- Stella rászokott, hogy 3/4 9-kor fekszik le este aludni s kb reggel 7-ig alszik. Délben 3/4 1-töl kb 1,5-2 órát.

- Délelött is, délután is játszira járunk. Oda, amit a kullancsos napon találtunk. Ez egy teljesen új játszi, idén júliusban adták át, kimondottan kisgyerekjátszi, körbekerítve, puha talajjal, szinte süpped a lábam alatt a talaj, s a legfontosabb, kicsiknek való játékokkal, mint csúszda, homokozó, kisház, mászóka, rugóshinta.

Aug.1. Bringákkal mentünk a Dunaszigetre (Donau Insel). Elötte napon játszira, ezen a napon egy olyan pancsihelyre, ahol nem lehet fürödni, csak pici viz van, s vizes játékok, mint pici vizimalom... A víz csapvíz, nekem iszonyú hideg, de a gyerekek nagyon élvezik a szabadon sarazást, kavicsozást, vizezést...

Egyszercsak jön a Nyuszi, hogy: "szúr! szúr!" s néz az elöre nyújtott lábikájára. Amikor megláttam, hogy mi szúr, majdnem elájultam. Egy iszonyú hosszu fadarab állt bele a nagylábujjába, a lábujjhajlattól egészen a lábujj közepéig, s a lábujj hajlatától még kilógott a bütyök felé (na nincs bütyke a Nyuszinak szerencsére, csak hogy érthetö legyen, mitöl kaptam frászt)

Én okos azt gondoltam, ha ilyen erös a szálka ill fadarab, akkor azt gyorsan könnyedén kihúzom. Persze a Nyuszi elrántotta a lábát, így egy elég hosszú rész beleszakadt. A jéghideg víz azonnal lehütötte neki, így nem sírt tovább, de mi apájával aggódtunk, hogy most mit is kell? Hogy is kell?

Aztán eszünkbe jutott, hogy ez a hely olyan mint egy strand. Van büfé, van wc (kerekes székes is), tehát tuti van Elsösegély. Hát volt is. Apa bevitte a Nyuszit, hogy nézzék meg, s mondják meg, mit kell tenni. Hát ki kellett szedni. Na igen, de mélyen volt, Nyuszi még a lábkörömvágástól is üvölt. Apa és a doki szorították a Nyuszi lábfejét, én a combinál próbáltam a rugdosásokat mérsékelni, közben ráhajoltam, suttogtam neki, hogy jaj, tudjátok. A doktorbácsi csak segíteni akar, kiszedi a nagy szálkát a Nyuszi lábából, hogy az majd ne fájjon. Apa, anya és a doktor bácsi is szeretik a Nyuszit, ne sírjon a Nyuszi, mindjárt kész vagyunk. Nem fog fájni, csak ne rugdosson a Nyuszi. És így tovább, és így tovább....

20 percig tartott. Iszonyat mélyen volt, s Stella iszonyúan rúgkapált, feszített, ellenkezett...

De végül kint volt a szálka, Nyuszi és Anya kaptak fagyit, hogy megnyugodjanak (kicsit remegett Anya a nagy küzdelemtöl és lelki megpróbáltatástól, apa meg elfutott a Dunához, s csobbant benne egy kellemeset)

Tanulság? 1. nem szedünk ki kapkodva fadarabot a gyerek lábából. 2. minden jó, ha a vége jó :)

Nyuszi még ma is (ma már aug.8.van) mutatja a nagylábujját, hogy: "Bibi. Pasz." Vagyis tegyek a bibijére sebtapaszt, de persze csak azért, hogy leszedegethesse :)

Júli 20. Már Bécsben voltunk, délelött nagyot sétáltunk babakocsival, játszóteret keresve, hogy ne mindig a ház alatti homokozóban játszon a Nyuszi, valamint legyen társasága. Nagy társaságimádó a lányom :)

Viszont a déli alvás után láttam egy mákszemnyi fekete koszdarabkát a hajában a forgónál. Le akartam hussantani, de nem esett kis. Akkor körömmel akartam lehúzni, nem jött le hirtelen. Akkor mégjobban odafigyelve húztam meg a pordarabkát a körmömmel. Na, kijött. S majdnem elájultam! Egy mini kullancs volt!!! A fürdöszobában a csapba dobtam s szétnyomtam, kis vér jött belöle, tehát tuti nem kosz volt (láttam a lábait és hogy feje van)

Utána persze a beadott kullancsoltás ellenére (hisz ugye nem minden ellen véd) izgultam s figyeltem a Nyuszit, de semmi rendellenes nem történt...

- Esztergomi nyaralásunk hatására Stella sokat beszél.Mert ott ugye sok magyar nyelvü inger érte. Egész nap. S nem csak tölem. De csak szavakat mond, de azokat folyamatosan. S folyamatosan utánunk mondja, ha valami érdekes szót hall. Mások elött változó, hogy mennyire beszédes. Vagy csendeskét játszik, vagy nagyon locsifecsi.

- 2 hétig összevissza pisilt-kakilt, ahová épp, hisz ritkán volt rajta pelus. Nagyon meleg volt, s gondoltam, itt a lehetöség, hogy megismerje testi müködését. Hát pisilt ide, kakilt oda.. :) Mutattam neki a bilit, szívesen rá is ült játszásiból, de nem akarta megszentségteleníteni. :)

- Este 9-kor ment aludni, de korán kelt. 6 körül. (Korábban 8-kor feküdt le s 6-kor kelt)

- Esztergomban a 2 hetes otthonnyaralásunkkor többször is aludt Búbánatban a fenti szobában :)

- Július 7-én voltunk a Bense dokinál. Vírusos hörgögyulladás volt a megállapított baj. Hogy mi volt a baj? Nyügössége, éjjeli felriadások, hajnali kelés, nemevés, nemivás, sírások, Bense doki látogatása után még láz is 1-2 este...

- Mint írtam, Egomban Stella még mindig korán kelt, de már 9-kor feküdt. Lehet hogy emiatt, vagy a betegeskedés miatt, vagy a napközbeni höség miatt, vagy a hátul dolgozó utolsó 4 fog miatt..de ébredés után mindig olyan nyügös volt... Az egyetlen neki megfelelö megoldás a korai babakocsis sétálás volt, ezért ébredés után szinte azonnal indultunk minden reggel a még üres városba. Petöfi utca, Bástya környék, Széchenyi tér, piac, haza. Közben eztazt elintéztünk, ha valami már nyitva volt.

- Egomban 2 héten keresztül nagyon meleg volt, ezért délelött is, délután is lementünk a Kempingbe pancsizni. Stella amúgy is nagy pancsibajnok, de a höséget is le kellett valahogy vezetni, hiába volt a Nyuszi kicsit betegecske. Imád úszógumival ugrálni a vízbe :) Fotók a fotoalbumponthun :)

Ma volt a nagy nap. 12-re mentünk az oviba, ahová Stella szeptembertöl járni fog. Vinnem kellett pár iratot mint oltáskönyv, e-card (tajkártya)...

Na, megpróbálom összeszedni a megérzéseimet. De csak röviden:

12 elött kb 8 perccel mentem be a kapun. Nem gondoltam, hogy egy kedves valaki azonnal megmutatja, hogy hol a vezetöovónö. De mivel megmutatta valaki, ezért ugye nagyon hamar voltunk ott. A vezetö ezt jelezte is az órájára pillantva, azt ugyan nem mondta (nem láttuk), hogy vannak nála, csak hogy majd 12-kor. Na de addig mit csináljak? Már bent voltunk az oviban. (Itt csendben megjegyezném, hogy már 11-töl az ovival szemközti játszótéren játszottunk a tüzö napon...) A kedves illetö, aki megmutatta a vezetöovónöt, felajánlotta, hogy nézzük meg addig az udvart. Ki is mentünk. Ez jó ötlet volt. Nyuszinak nagyon tetszett. Azonnal felült egy 3 kerekü biciklire (olaszkáim után csak tricsiklettának hívom :), majd felmászott egy nagyon magas csúszdához, ott le is csúszott, közben megismerkedett pár kislánnyal, aztán egy kisfiú is odajött, hogy hogy hívják a Nyuszit, s amikor már tudta a nevét, kérdezte a Nyuszitól, hogy kér-e aranyat? :)))) Hát nem édes? Na a kavicsok (sima, hagyományos kavics a földböl :) azonnal elnyerték lányom tetszését, s elvette a 2 legnagyobb követ. A kisfiú megkérdezte, hogy nem akar-e inkább picikét választani. Hát nem kellett 2x felemlegetni, ugyan az inkább szót a lányom nem értette, ezért elvett még 1 követ, egy picikét :) Aztán a kisfiú csúszdázni hívta a Nyuszit, aki nem akart vele menni, így a kisfiú kénytelen volt megmutatni nekünk, hogy ö hogy tud egyedül csúszni. Persze végig integetett a Nyuszinak :)))))

Na, eljött a 12 óra. Mert elöbbi események kb 5-6 percet vettek igénybe. Mikor bemetünk, a vezetöovónö pont kikisérte elözö vendégét, s mosolyogva felénk fordult. Na de! Ha láttatok már csúnyát!? Bioszandi, kinyúlt, felül gumis, alul szükülö macigatya (amit otthon is látni idönként utcán embereken. Rémes!!!), valami passzentos felsö, mert hát nehéz lett volna nem passzentosat felvenni a méretek miatt, ovónöhöz nem illö nemkedves arc, nagyon vékonyszálú, szinte fejretapadó, nagyonkevés, lógó, ápolatlan hosszú haj...

Beinvitált minket az irodájába, ahol helyetfoglaltunk, ö is, ö elkezdett papírokat keresgetni, rakosgatni, közben mi ültünk vele szemben, Nyuszi az ölemben, már fáradtan, de türelmesen. Mire a vo (vezetöovónöt nem írom ki többet) összerakta a papírhalmot, Nyuszi kapott egy papírt, persze ez se a vo-nak jutott eszébe, s elvettem neki egy ceruzát is az asztalról, mert nem tudom, a vo mivel rajzol, de a lányom íróeszközzel :)

Aztán mikor Stella a 3. íróalkalmatosságot vette el az asztaláról, mosolyogva, kedvesen ugyan-de nekem nem tetszik és kész- de elvette az íróeszközöket, s elövett egy halom színesceruzát, amit persze elsöre is elövehetett volna, mert ugye amiböl Stella válogatott, azok az ö ceruzái és tollai voltak.

Aztán meg órákon átnak tünt (több, mint egy órát irogatott, töltögetett nyomtatványokat, fénymásolgatott, de hogy miért nem készít be szetteket, hogy ne akkor kelljen, mikor a paciens ott ül????) tehát Stella egy idö után kicsit unta a rajzolást, akkor elvette az asztalról az üveg, igen, ÜVEG papírnyomót, amint a vo teljesen meglepödött. Nem tudom, mit gondolhatott, mit fog egy 21 hónapos gyerek csinálni több, mint 1 órán keresztül az ölemben...

De a vo csak irt, irt, csak pakolt, papírozott, fénymásolt... végül Stella már iszonyat fáradt volt, mert ha az ebéd kimarad, az oké, de az alvás??? Na AZ nem oké! Tehát már a végén tartottunk a nyomtatványoknak, mikoris Stella fogta, s a fabogyókás-láncos cumiját odavágta ahová repült. Na hová repült? Hát, ha a vo nem húzza le a fejét, akkor gondolom a homlokára repült volna :)))) Ez még 2x lejátszódott, már a cumi se nyugtatta meg, én se tudtam, de végeztünk, indultunk. Betettem az autóülésbe, s mire beültem a kocsiba, már aludt is....

Már alig cumizik a Nyuszi. Pl. játszóra nem viszünk, rövid utakra nem viszünk, itthon csak akkor, amikor fáradt, alváshoz, ill, ha beléjük botlik s épp van kedve cumizni :) De ez azt jelenti, hogy nem megy már az egésznapos cumizás :)

De! Amikor mostanában cumizik, mindig kiveszi közben a cumit a szájából, végighúzza a testén vagy valamelyik bútordarabon...aztán nyammog rajta tovább :)

Eredeti címén: "Gyerekterelés". Egy itteni 3 gyerekes lány blogjából vettem a lenti beszúrást. Szeretem, ahogy ír :)))

"Képzett vagyok, és felkészült.
Naná, a harmadik gyereknél.

Tudom, mit kell tenni, ha hisztiroham készül.
El kell terelni a gyerek figyelmét!

Sőt,azt is tudom, mit kell tenni akkor, ha a figyelemelterelés nem működik.
Tovább kell terelni a gyerek figyelmét.
A gyerek egyszerre ugyanis csak egy dolog miatt képes hisztizni.

De lássunk egy gyakorlati példát.
Nyár, meleg, tehát strand.
Gyerek a vízben.
Aztán gyerek a vízen kívül.
Hiszti, vissza akar menni.
Nem lehet, tehát jön a figyelemelterelés. Ott a játszótér, könnyű lesz, gondolom.

Játszótér, árnyék, koszos, murvás csúszda.
Gyerek meztelen.
Nem lehet, jön az öltöztetés.
Hiszti, nem akarja a nadrágot. Tehát jön a figyelemelterelés.
Vagyis gyorsan ráadom a cipőket. most már azokat akarja ordítva levenni.
Újabb manőver, rádobom a trikót.
Na végre, most amiatt ordít, a nadrágról, és a cipőkről elfeledkezik.
Persze az igazi siker az lenne, ha csöndben játszana.
Ekkor előveszem a sapit, az árnyék miatt nincs rá igazán szüksége, de ráteszem.
Most azt kezdi el visítva rángatni. Egy darabig úgy teszek, mintha nem engedném, hogy levegye, majd fél perc után hagyom, hogy ledobja.
És végre csönd van, befejezte a hiszti, mert elérte, amit akart.

Én leülök egy közeli padra, és nézem, ahogy édesen játszik, miközben arra gondolok,
milyen jó, hogy a gyerek egyszerre csak egy dolog miatt tud hisztizni."

VÉGRE van egy csomó kisbarátja a Nyuszinak a játszón, erre most költözünk el. Mindig olyan egyedül éreztem itt magam, mert a barátnöim messze laknak Bécsen belül, s most itt vannak a lányok, akik kedves ismerösökké váltak, gyerekeik édesek.

Alex 1 hónappal idösebb Nyuszitól. Felvidéki magyarok. Anyukája egyedül neveli, apja egyiptomi, de nincs velük. Söt, feljelentette öket, hogy nem laknak itt Auban, így a lány 0 bevételböl neveli a kisfiút. A szülei segítik most. Remélem ha vége a pernek, visszamenöleg megkapja a sokhavi kiesést! Nagyon kedves, jólnevelt kis család különben anya s fia :). Nekem nagyon szimpatikusak. Nagypapa -Alexander-orosz, nevelöapja Alex anyukájának, idösek otthonában ápoló, nagyon kedves ember, nagyon orosz akcenttel, nála laknak most Alexék. Nagymama otthon Szlovákiában várja mindig a kis családját.

Roli 15 hónapos. Kis törékeny mütty még. Amolyan kis dedós :) Anyukája vajdasági magyar, Nati.

Gáborka és Emma. Gáborka 2 éves lesz, Emma 3 múlt. Gáborka nem a mi emberünk, igazi kis hisztizsák,de Emma nyugodt, kedves, mindig jön a Nyuszihoz, s mutatja, hogy kell csinálni..pl felmászni a mászókán... Dadusukkal vannak mindig, az Erikával, aki állandóan iszonyú mennyiségü nasival jön. (én ellenzem ezt a legyennálunkmindigiszonyatsoknasi dolgot) Ök valahonnan Mo-rol vannak, Erika azt hiszem Debrecenböl.

Na ök a mi bandánk :))) Tegnap délután volt a legjobb, mert mindannyian egyidöben voltunk a játszin :)))) Nagyon élveztük mi felnöttek is, meg a kicsik is :)

A hálóban 28-29 fok van, ezért úgy gondolom, melegkiütések ezek a tarkón lévö pöttyök. De Nyuszi úgy vakargatja öket... Pedig már a copfot is megszokta, így a haja se csikizi ott...

Kb 1 hete kezdte a Nyuszi, hogy az általa kedvelt gyerekeket várja, örül nekik, de ha közel vannak hozzá, konkrétan szembeforudulnak vele, akkor vagy csak a nemtetszös pózt vágja be, vagy el is szalad.

Nemtetszös póz: Nyak behúz, test lemerevedik, fej kicsit lehajt, homlok kicsit ráncol, szemek ettöl alulról néznek felfelé, mérges Csizmáskandúr (Shreckböl) nézéssel...

De ha együtt játszik Nyuszi vmelyik kis barátjával, mondjuk csúszdáznak, s az illetö elfut a homokozóhoz játszani, Stella utánaszalad, de csak addig, míg meglátja a gyereket. Ha meglátta, nem megy közelebb, nyújtogatja fel a kezét, hgoy vegyem fel.

Már a felnöttekkel sem olyan, mint régen. Ezidáig mindenkire mosolygott, mindenkinek integetett, szinte alig várta, hogy valaki leszólítson minket az utcán, de most nem. Elfordul. Remélem ez azt jelenti, hogy nem fog mindenkivel szóba állni :)))

Ma kínaiban voltunk, elbúcsúzni, mert ritkán voltunk ugyan, de nagyon finom a föztjük.Tényleg. Nyuszi kapott egy nyalókát az egyik pincérlánytól. Mondhatom, Nyuszi nagyon örült, én persze nem annyira, de hát nem szokunk rá, és kész.

Délután pedig kint voltunk a DonauParkban, ahol felültünk a Liliputbahnra. Íme:

S nagyon meleg napunk is volt, így ma VÉGRE mezítlábaztunk is a játszón. A programok kitalálása mindig apa feladata, s én sokszor adok neki gondolatban pirospontot. Most is begyüjtött párat :)

Stella elég sajátosan! Szereti kapcsolgatni az ágyam melletti kislámpát. Aminek nem örülök, de néha szabad... Tehát reggel felkapcsolta...egy idö múlva apukája megkérte, hogy kapcsolja le. Erre ö felmászott az ágyamra, odahajolt a lámpához s elkezdte fújni :))))

Na igen. Nemrég fújta anya gyertyáját ;)))

Van a játszin egy olyan magas valami, ami egy kötélmászóka...nem tudom mi a neve, de kifeszített köteleken mászik a gyerek. Olyan, mint egy 3 dimenziós pókhálótorony :)

Na a lényeg, hogy Stella mindig csodálta a nagyobb gyerkeket, hogy azon másznak, ugrálnak, rosszalkodnak.... erre tegnap ö is odament, s most elöször felmászott 2 szintet!! Aztán erösen kapaszkodva ugrálni kezdett, ahogy a nagyok, hogy mozogjon az egész szerkezet :) Nagyon ügyes és bátor ez a Nyuszi!

Szép volt az idö. Felszálltunk hát gyalogosan az 1-es villire, s lementünk a Nespressoba kapszulákért. Mivel a nyárias kivizöld már nem kapható, csak koffeinmenteset vettem, 4 rudat (az 40 adag kv), s mivel nem vásároltam iszonyat sokat, egy helyes kis táskába tették bele. Amikor kijöttünk a boltból, Stella elkérte a táskát, s ö vitte. A járókelök s az én gyönyörüségemre, mert annyira aranyos volt a kis soppingbaba :) azzal a hozzá nagy táskával :)))

jelezte a Nyuszi ébredéskor, hogy kifolyt a pisi. Nem sírt, mint kiskorában, nem hisztikézett, hogy nem értettem, mi a baja,hanem felállt az ágyában, megkapaszkodott a szélében, s mondta, hogy: ü...ü...ü, s mutogatott a pelus derékrészére. Szerencsére épp, hogy átfolyt, friss dolog lehetett, s már 7,20 volt, így ideje volt felkelni. Kezdödött a nap. Peluscsere, tiszta body, tv, macigatya, tappancsoszokni, tovább tv, aztán reggeli tejecske,apa ébresztése, játék....

Szavak, amiket használ, s amiket szépen mond: Anya, Apa, Mama, Mami, bibi, baba, cici, cica, koppkopp, bumm, inni, kanna, aua, itt, ott, autó, ez, csüccs, vauvau (kutya), cica, Gabi, Peti, Gabika, kaka, tschüss, pápá

Szavak, amiket használ, de nem teljesen tökéletesek (MÉG): Adji (Adri), Bajázs (Balázs), Badaa/Bazaa (Bazsa), amm (hamm), oppá (hoppá), ápáp (hápháp=kacsa), happsziiii (hapci=virág)

Szavak, amiket már utánunk mond ügyesen: pizza, Bambi, kulcs,