Stella és Timon együtt fürödtek a Mamánál. Fürdés után a Mama popsitörlövel is megtörölte a Nyuszicunit, mert fürdetéskor soha nem lesz tiszta. S Mama ezt kommentálta is. Timon, akit minden érdekel, nagyon szemmel és füllel követte a Nyuszicuni körüli eseményeket, majd megállapította, hogy azért Stellának szép cunija van :))))))

Na nem teljesen, de azért gondoltam leírom, hogy hogy alakul Stella és anyukája (azaz ÉN) kapcsolata. Mióta dolgozom, Nyuszi sok idöt tölt apukájával. Ami jó, mert imádja apáját, már egész jól elvan nélkülem, viszont mikor velem van, nagyon bújós, puszilgatós...

S hát történt pár nemjó dolog is, amit én bután kezeltem.
1. Amikor vasárnap este leteszem aludni, nem mondom neki, hogy anya reggeltöl 2 napig nem lesz, hanem csak összebújva elalszik, s ... aztán legközelebb szerda reggel lát engem.
Apája azt mondja, hogy nem hisztizik utánam, már beletörödve mondja, hogy: "Anya dolgozik. Mindjárt jön." (Amikor apa dolgozik, ezt szokta mondani. Gondolom, mert neki a mindjárt és az este szinte mindegy, mert még a jelenben él.)

2.  Búbánatban nyaralt a Nyuszi. Vasárnap este hagytuk ott, s én csütörtök délután mentem vissza Mo-ra, mert pénteken vittem Mamit az elsö kemora. Tehát csütörtökön kimentem Bubiba, ott voltam 1-2 órát, aztán indultam volna a Mamihoz. De Nyuszi nem engedett. Velem akart jönni. Pedig imád a Mamánál lenni, ráadásul Timon is ott volt Lindával. Tehát hozta a táskáját, s jött volna velem.
Ekkor a Mama elterelte a figyelmét, elkezdtek játszani, én meg meglógtam.
Mama másnap mesélte, hogy Nyuszi nem sírt utánam, de lefekvésig hordozta a kis macis hátizsákját...szomorú volt.
Másnap a kemo után azonnal mentem a Nyuszihoz Bubiba. Alvás után értem már oda. Nyuszi nagyon örült, kiabálta, hogy: "Meine Mami!!!" Persze nem úgy gondoltam, hogy felkapom, s azonnal megyünk vissza Egomba. Még leültem, hogy hadd Timonozzon a Nyuszi, s hogy kicsit késöbb megyünk a Mamihoz. De Nyuszi nem akart mellölem elmozdulni. Gondolom félt, hogy megszököm.

Na ilyen dolgok történnek velünk... De hát meg kell tanuljon kicsit néha nélkülünk is lenni. Ami ugye azért nehéz, mert itt nincs senki, aki idönként elvinné, nincs itt egy nagyi, aki idönként vigyáz rá....

Bár eddig 3x fordult elö, hogy nem mi hoztuk el az oviból. 2x Linda ment Nyusziért Timonostul, hazavitte magukhoz a Nyuszit, majd Peti onnan hozta el kicsi lánykánkat.
1x pedig Julia, Kevin anyukája hozta el öt az oviból. Akkor csak 1 órácskát volt a szomszédoknál, s jöttem is...

Tartottunk egy partyt. Na nem nagyot. De tartottunk.

Részt vettek: Anita és Ben. (természetesen, de köszönjük nagyon!!!!) Yvett és kislánya Lea. Lea Stella bölcsistársa. Ö már lassan 4 éves nagykislány. Okos, jólnevelt, aranyos... Julia és fia Kevin, a szomszédaink, Kevin ugye szintén Nyuszi bölcsis társa. Nem irtam róla, de mi is részt vettünk a 14. kerben Kevin 3. szülinapi buliján :))))

A bulira  vettem sok nasit meg ropogtatnivalót, sütöttem tortát és fasírtgolyócskákat... A gyerekeknek fújtam fel lufikat (Zsuzskáéknál láttam ilyet) s tettem beléjük nasikat. De a gyerekek féltek a lufiktól. Mindegyiknek volt rá oka, kivéve Stellának, ezért ö minden lufiból ki akarta szedni a nasikat... :))) 

Csendben megjegyzem, mintha Kevin tekintete nem kedvelné Bent :)))) A kiskakas :) Pedig volt nagy vihánc! Stella ágyán ugrálástól kezdve minden :) Stella szobája kb 1 óra elteltével:

Nyuszi imád hazautazni Egomba, de a buli másnapján, szombaton nem akart menni sehová. Magyarázta, hogy Hepipöjsztéj, meg gyerekek... tehát újabb partit szeretett volna, gyerekekkel, tortával, ajándékkal, nasislufikkal... :))

A Bense helyettesítöje, egy hölgy irta fel, most épp valami torokkal kapcsolatos nemtommire...

Mindig azt irom, hogy ovis a Nyuszi, mert itt a bölcsi bent van az oviban. De most tényleg oviba jár, mert nyáron össze vannak vonva a kicsik és a nagyok.

Szeptembertöl meg igazi ovis lesz Apakedvence :)

Egyszer Kevinanyuka kérdezte, amikor minden nap 4-ig dolgoztam, majdnem 5-re értem csak az oviba az én kis Nyuszimért, hogy mikor ö megy a Kevinért, Stella mindig olyan szomorúan nézi, hogy megy haza Kevin az anyukájával... ha gondolom, heti 1x szivesen elhozza Stellát fél4-kor, amikor a Kevint, csak be kell jegyeztetni az oviban.

Amikor Julia ezzel az ötlettel elöállt, akkor volt Stellának az a 3-4 hónapos dackorszakturbója, amikor én se tudtam öt kezelni, amikor iszonyatos volt vele minden nap, minden perc... erröl késöbb... Tehát akkor mondtam Júliának, az ötlet szuper, DE!...

Aztán jött a "just survive" állapot. Én estig doltoztam, apa nem tudott korábban eljönni a munkából, hát megkértük Lindát, apa növérét, hogy nem jönne-e ide Timonnal, elhozná Stellát az oviból, s apa majd hazaviszi öket, ha hazaért...
Ez így is volt, annyi különbséggel, hogy LInda a két kicsivel hazametrózott hozzájuk, s apa ott vette fel a Nyuszit. Ez hétfön és kedden is így zajlott. Stella is, Timonka is nagyon jól érezték igy magukat :)

Most is hirtelen  jött egy ilyen megoldhatatlan szitu. Linda otthon van Timonnal, így felhívtam Júliát, elhozná-e Stellát, sietek.... s Nyuszi már nem annyira dacos. Most amúgy Kevin a gáz... Tehát szerdán Julia és Kevin hozták el Stellát az oviból, ahol mindenki meglepödött, mert Kevin amúgy nyáriszüneten van. Még jó, hogy beszéltem erröl korábban az egyik ovonénivel, mert apa elfelejtett reggel szólni, hogy nem mi megyünk, s Julia nincs az elhozók listáján....

Ez szinte közvetlenül a 2 elözö antibigyó után jött. De mit tegyünk, ha kellett. Azóta immunerösítö "cucukát" szed reggelente a Nyuszi, hátha javul a betegállománytendencia...

Ez most az egyik kedvenc szójárása. Mondunk neki valamit, erre ö: "Nemmondóód?"

Édes :)

Voltunk Anitáék melletti fürdötónál pancsizni. Amikor indulunk hazafelé, látszott Anitáék háztömbje. Nyuszi megszólalt a hátsó ülésen: "Anya! Ben lakik!"

Nem tudtam, hisz nincs nagy gyakorlatom gyereknevelés terén, hogy ö már ilyenekkel is foglalkozik. Hogy hol lakik az ö kis barátja. :)

Nyuszi otthon nyaral apával a Mamánál. Mama sok német dalocskát (is) ismer. Most épp a német ABC-dalt tanulta meg töle a Nyuszi. Egyik este lefekvés elött hívtak skype-on, s Nyuszi énekelte a dalocskát. Adrival potyogtak a könnyeink, annyira édesen énekelt az én gyönyörü lábú lánykám :) (Aki tudja, hogy mondja el Csani a Nyulas mesét, az tudja mire gondolok most.) A dal hosszú, nehéz, de az elöadásmód, az artikulálás :)))))))))))))

Imádom!!! Nézni, hallani, szagolni, érinteni... :) Jönne már a Nyuszim!

Nyuszi most Esztergomban nyaral. Apával. Mert én dolgozom, így a tervezett Olaszország elmaradt. (már várom öket vissza, mert jó kicsit pihenni, de nagyon hiányzik az én két mindenem!)

Nem is irtam, hogy a Nyuszi, hogy a multkor otthon voltunk, s ö a Mamánál töltötte Timonnal a hétvégét, hogy esett vissza. Gyakoroltuk ugye az éjjeli pelusmentességet, több-kevesebb sikerrel. A Mamának mondtam, hogy ö nyugodtan adjon pelust éjjelre, hogy emiatt ne legyen stressz.

Aztán a Timonnak ott volt a cumija. Ezért a Nyuszinak is kellett. Aztán Nyuszi ujra lebetegedett. Most én maradtam itthon vele 1 hetet, s ekkor nem volt aktuális ujra leszoktatni a cumiról. Most folyik a dolog...ujra kínlódva....de megy :)

Jelentése Csípa. Mindig csipeszt mond a Nyuszi, ha reggel csipát talál a szemében :) Irtó édes :)))

Na ezen témához még pihennem kell. Kivagyok na!

A héten kezdtük, hogy pelus nélkül alszik a Nyuszi. Nappal oké, a déli alvás nem hosszú. Nem történik baj. De éjjelente befolyik az a pisi. Ráadásul a Nyuszi észre se veszi, iszonyat mélyen alszik az éj ezen szakaszában, így én veszem észre, amikor benézek hozzá. Amikor éjjel felsirt, mert nem találta a Sárit, a sárkánylányt, akkor ha már ébren volt, mondtam neki, üljön rá a bilire... na ezen az éjjelen nem lett minden pisis :)

De nem adjuk fel. Az oviból már hazaküldték a sok pelust. Majd kisbarátunk Ben megörökli öket :)

Nyuszi meggyógyult. Ment oviba. De mivel apája 6-ig dolgzik, én úgy vállaltam munkát, hogy 5-re mehessek a Nyusziért. S most, hogy korán kezdek, apa viszi, anya hozza a Nyuszit. Az elsö napokban alvás után Nyuszi beállt az oviajtóba, s várt. Ma már tudja, hogy még uzsizhat, játszhat, foglalkozás van, aztán jön anya...

Mivel én épp dolgozni kezdtem, kedden, s a Nyuszi hétfö este kezdett belázasodni, elöbb utóbb itthon kellett  vele maradni, ami azt eredményezte, hogy apa vett ki szabit, s ö volt itthon a kicsi mandulagyuszis betegünkkel.

A mandulagyuszi elején Stella csak este és éjjel volt lázas, amúgy egész jó volt a hangulata... Pár nap múlva azért már a nappalok is gázosak voltak. Láz, nyüglödés...

De nagy szerelem volt az itthon maradottak között.... :)))) Én meg kiestem a pixisböl... 

Keddtöl lett volna, de szerdán igy is volt. Reggel 9-kor vittem a Nyuszit az oviba, s 5-re mentem érte. Csak a délelött nem tetszett neki, mert átvitték pár másik gyerekkel az ovisokhoz, ahová szeptembertöl járni fog. Túl hangosak és vadak voltak neki a nagyok... de szeptemberig meg kell szokja...die arme...

Eddig minden éjjel belázasodott a Nyuszi hétfö estével kezdve, s eddig minden reggelre kutya baja volt, s minden nap jól töltötte az idöt az oviban is. De ma reggelre nem ment le a láza, söt... így apa hívta a fönökét, hogy rá ne számitson. Aztán lement az a láz, viszont a déli alvásból iszonyat lázzal kelt kicsi kincsünk, így apa terve szerint mentek a délutáni rendelésre. Csak kimaradt az odatelefonálás, apa csak úgy száguldozott a dokiig, mert a Nyuszi hófehérre vált, folyt a könnye, tüzelt a kis teste ....

A diagnózis pedig mandulagyuszi, így apa holnap is itthon. Szombaton dolgozik, hétfön itthon lesz, s elvileg kedden megy a Nyuszi oviba...

Az úgy volt, hogy apa vigyázott a Nyuszira, s mivel valamit vennie kellett a Donau Zentrumban, hát együtt mentek shoppingolni a Fodorok. Aztán apa egy spontán ötlettöl indíttatva bement a Zara boltba, ahol a Nyuszi a gyerekrészlegen 1 pillanat alatt lelépett, majd a saját szandiját hátulhagyva egy új lábbeliben jelent meg apja szeme elött. A lábbeli egy flipp flopp volt. Fehér alj sok eperrel és 2-2 Hello Kittyvel, a pántja pedig piros. A méretet is jól választotta, 26-27. Tehát apa vett egy Kitticicás lábbelit a Nyuszinak :)

Ugy volt, hogy a Nyuszi mától, azaz keddtöl egész napos ovis, mert én dolgozóba járok. Erre mit csinál a szegény Nyuszi? Hétfön este lefekvés elött belázasodott. Az éjjel gáz volt, de reggelre lement a láza, így ment oviba, mert apának délelöttre be kellett mennie dolgozni. Na jó. Ha a Nyuszi reggel is lázas lett volna, akkor nem ment volna be persze, de így bement, viszont a délutánt kivette szabira, így a Nyuszi a szokásos 2 órakkor elhagyta az ovi épületét.

Azt tudjuk, hogy Stella igényli a társaságot, nem egy magába zárkózó tipus. A kis drágám az oviban nem szereti, ha az ö kis dedós csoportja össze van vonva az ovisokéval, ahogy majd nyáron végig lesz, de tegnap megzabáltuk! Jöttünk haza a fagyizásból, krétáztunk az udvaron, egészen addig, míg a mi kis egykénk felfedezte, hogy a lógó mérleghintán két nagylány hancúrozik. Odaszaladt, levette a szandiját, s magyarázott valami érthetetlent a sikoltozó lányoknak, akik nagyra meredt szemekkel néték a mi kis barátkozni vágyó lányunkat is, s minket is...

Aztán a lányok odébbálltak, mert voltak lent még más barátok is. A mi Nyuszink a 2,5-3 évével ment utánuk, vitte a kis kannáját, amiben a kréták vannak, s ment, amilyen gyorsan csak tudott.

Aztán a két lányt beelözte, így 2 uj nagylány s a 2 eddigi között ment a fent említett tempóban és módon :)))))  Közben mindig nézegetett hátra, hogy az ö elsö 2 barátnöje megy-e még utána :))))

Aztán történt egy kis baj. Kiesett 2 kréta, el is törtek, s azokat ugye fel kellett szedni. Igy a 4 lány elöre került, Stella lemaradt. De sebaj!!! Mentünk utánuk a kosárhintához :)))))

Apa tesztelgeti a Nyuszinkat. Kérdezi töle, hogy:

-"Nyuszika, mi van a zoknidon?" S a zoknit díszítö képre mutat, ahol a Kitty cica kezében van az alma.
-"Alma."- felel erre helyesen a Nyuszi.Erre apukája, hogy: 
-"De hogy mondják azt németül? Jaaaj, én nem tudom. Elfelejtettem. Anya, te tudod?"
-"Éééén? Hát hogy tudnám! Nem tudom. Nyuszi, te tudod, hogy hogy mondják az almát németül?" Erre Nyuszi:
-"Ápfel"

Mert hurrá, tudja :)))) meg sok mást is. Ugyan az oviban még mindig nem beszél, csak a gyerekekkel gagyog, de a szavak azért mennek neki :)))

Tegnap az ovi után elmentünk egy közeli mezöre, ahol van nagyon magas mászókás csúszda, meg 2 hinta, minden fából, s ennyi. De szeretünk oda menni. A csúszda iszonyat magas. Olyan 5 méterre saccolom :)

Tehát tegnap ovi után azonnal odamentünk, onnan hazafelé bolyongtunk még a mezön, tobozt kerestünk a házak között...ilyesmi. Aztán ahogy jöttünk, az ovi elött jöttünk el, bár igyekszem nem sokat arra járni a Nyuszival, hogy ne pörögjön fel, hogy: "Anya! Ovi! Nem!" De aztán volt öröm, mert Kevint pont hozta ki az oviból az anyukája. Itthon együtt mentünk le játszani, volt nagy sikkancsolás, kergetözés, lökdösödés a játékbirtoklás miatt, jaaaj, nagyon jó volt nézni a gyerekeket. Ugye 8 nap különbség van csak köztük :)

Idönként Stella "Mámá"-nak szólitott engem, Kevin pedig "Ánnyju"-nak szólitotta Juliát.
Aztán Juliának még boltba kellett mennie. Hogy ne kelljen Kevint is magával vinni, mondtam, hagyja itt nálunk. Ùgyis jöttünk már fel, gondoltam, ellesznek egymással a kisbarátok. El is voltak. Persze nem babáztak, hanem épitökockáztak

Meg ettek kígyóubit kiflivel és szörpölgettek gyümölcslét, mint a jó cimborák a kocsma teraszán...

Aztán Stella úgy gondolta, hogy kakil is, míg Kevin lovacskázott

Hát így zajlik még nálunk a barátkozósdi. Na zajlik az máshogy is, pl

Bennel: ha szabad területen vagyunk, Stella a dackorszaknak megfelelöen messzire iramodik, hátra se nézve szalad messzire, vagy épp Benre jön rá a hüppögösdi, s Stella hangoskodásait nehezen viselve kifakad..
Itt csendben megjegyzem, ugyan Ben 8 honappal fiatalabb, de ez csak pár dologban látszik. Se a méretén,se a fejlettségén nem nagyon vehetö észre.

Niklassal: ö egy ovis kis társa Nyuszinak. 1 hónappal idösebb, viszont kisebb is, vékonyabb is, de nagyon édesek együtt. A többször említett Hardegasse játszin meztelenkedtek pl múlt héten többször is a sárban dagonyázva. Aztán labdázásnál Niklas elöszeretettel mondja, hogy: "Stellamama. Geh weg." Vagyis húzzak arrébb :))))

Pia: szintén ovis kistárs. Ö még nagyon fiatal, s pici is. Na vele Stella nem annyira tud mit kezdeni, igy maradt az egymás melletti hinta használata közös sikoltozással :)

Hát nem sok minden történik velünk. Egyszerüen csak dackorszak van és kész. Ezt a dackorszakot a hozzánemértöknek úgy jellemezném, hogy "A jusztis és a jusztse korszaka."

Jó példa, hogy Stella imád krémezni, mint sok kortársa gondolom... De amikor reggel és este bekenném, akkor jusztse engedi. Indulni kellene az oviba, de ö még mindig pucéran menekül itthon elölem... amikor pedig a játszin játszania kellene, megtalálja a napkrémet, s ha mondom, "Nyuszika, hagyd a krémet, tedd vissza a táskába." Akkor ö jusztis csak azzal akar játszani, rossz esetben órákon át, végül még aludni is vele akar.

(ugye frankón bemutattam a kor lényegét? :)