Nyuszi mindent mond, de semmit nem mond mondatokban, mindent szavakkal mesél el.

Nem mondja, hogy R, hanem J. pl. a kérem helyett "Kéjem!"

Mindig mondja, hogy: "Köszönöm!"

Szeret dvd-ket nézni, cd-ket hallgatni, a dalokat mindig próbálgatja énekelni. Persze teljes sorokat nem énekel végig, de minden sorból tud szavakat.

S ha már a dvd-nél tartunk, mindig felsorolja, hogy épp mit lát. pl. "Uhu, tigjis, malcsaka, labda, tiktak, csacsi"

Magyar dalokat énekel, akár itthon, akár ha babakocsiban ücsörög. Kedvence a "Mókuska, mókuska, felmászott a fára. Leesett, leesett, kitörött a lába"

Ismer pár arckifejezést, s ha úgy gondolja, hogy valamelyiket felismeri, akkor azonnal mondja, hogy: "Nevet" "Síj" "Méjges" "Szomojú"

Ha valaki jól csinál valamit, azt mondja, hogy: "Ügyes!" :))))

Ha pisilni, kakilni kell, szól, hogy: "Pisi!" vagy: "Kaka" s rohan a bilihez, vagy odarohan, elintézi a dolgát, s azt mondja, hogy: "Anya! Papíj!"

Magyarul is, németül is számol 10-ig. Bár amikor németül számol, néha a következö módon zavarodik meg: "Eins, Zwei, Drei, Vier, Fünf, Sehs, Sieben, Acht, Nyolc, Kilenc"

Nagyon szereti a könyveket, sokat nézegeti öket, de nem szabad odaülni mellé, s mesélni. Ö magától mondogat szavakat, hogy mit lát.

Szereti felsorolni a rokonainkat, akik otthon laknak: "Mamii, Adjii, Tomáás, Bojáázs" Vagy: "Mamaa, Hódojó, Sopánka"
Ezeket a felsorolásokat legszívesebben a babakocsiban ücsörögve...

Ha nem akarja, hogy puszilgassuk, vagy simogassuk, vagy hozzá nyúljunk a játékjához, vagy az ételéhez, akkor közli: "Nem szabad!" "Hagyd abba!"

Szívesen telefonál különbözö tárgyakkal. Álltalában elmondható, hogy babanyelven, de sok értelmes szót is belefüzve a halandzsába. S mindig megvan, hogy kivel beszél, mert udvarias, s köszön: "Hájó, Apa!" "Hájó, Sífa!"

Nagyon fél a fúrógéptöl. Ha valahonnan a házban idejön a hang, Stella mindig remegö hangon közli: "Fúj! Anya! Bácsi fúj!"

Szereti az állatokat, s gyüjtjük is a Billában gyüjthetö állatmatricákat. Beragasztottam öket egy füzetbe, s ö ebböl a füzetböl rendszeresen sorolja az állatokat.

Ha itthon van, mert beteg, mindig kéri az ovis fényképeket, s felsorolja, hogy kiket lát. Ovonéniket és gyerekeket egyaránt. Na nem mindig mindenkit, de felsorol :)

Ha valamit szeretne, vagy nem szeretne, pl valami filmet nézni, szól, hogy "Bóka" (Bolka), vagy ha nem gyümölcslét kér, hanem tejet, akkor "Tej. Anya. Nem. Gyümöjcs. Tej." (kábé így)

 Németül
-számol 1-10
- Komm! "Komm!"
- Kaputt "Kápúút"
- Nase "Náze"
- Komm zu mir "Kommzumij" (gyere ide)
- Tschüss "Csüsz"
- Oh, nein! "Óó, náájn!"

(Most hirtelen ennyi jutott eszembe)

Kapott már a Nyuszi szirupot, port, homeopátiás bogyókat, keresztanyámtól beföttet és szilvalekvárt (egyiket se hajlandó  megkóstolni Stella) viszont vettünk szilvalét, azt szereti. S mióta kap, kakil is.

A baj csak az, hogy mindig este a kádba. Szól ö, de mindig már késön. (Még szerencse, hogy mikor apával fürdött, még nem volt itthon szilvalé :)

Apa nem volt jól. Gondolta, Nyuszi pancsija elött kicsit relaxál a kádban. DE! Apának van egy lánya, aki mikor észrevette, hogy az illatos meleg fürdöbe apa beleült, nagy nyögések közepette lehúzta a zompikákat, a nadrágot, a bugyit is, mind berakta a szennyestartóba, majd pulcsikástul (azt nem tudja levenni, azt apa szokta, de apa ugye a kádban ült) igyekezett a balerina lábával felkapaszkodni a kádra, hogy bemásszon apához az Ö SAJÁT fürdövizébe. Mert Stella ugye nem ismeri az órát :) Apának járt volna még fél órácska :)

Stella imádja az állatokat. Gyüjtjük is a Billaban gyüjthetö állatmatricákat, s ragasszuk is szorgalmasan öket egy füzetbe, amit rendszeresen elöveszünk (el se teszünk), s Stella sorolgatja az általa ismert állatokat.

Persze engem, anyukáját minösíti, hogy sok állatnak ugyan az a neve. Sok a pocok és a gyíkocska. Mert ugye honnan tudná szegény anyuka azt a sok ilyen-olyan pocoknevet? :)

Tehát szombaton voltunk az állatkertben. Stella az elefántot, az oroszlánt és a krokodilt várta a legjobban.

Az elefántnál idöztünk is fél órát :) Az orszákkán az hátul pihizett, mármint a sörényes fiú, a csajok ugye nem olyan izgalamas hajzatúak, így nem is olyan érdekesek, a krokodil viszont csalódás volt, mert kicsi volt. Mikor kijöttünk a krokodiltól, akkor újra krokodilt akart nézni. De persze nem azt a kicsit, hanem valami rendes nagyot :)))

Jaaaj, meg mikor beléptünk az állatkertbe, azonnal vakondért kiáltott :))))))) Késöbb meg bálnáért :))))))

A zsiráfnál viszont történt kis baj. A zsiráfok a kellemes tavaszi idö ellenére bent voltak a zárt részen, mind ettek a jó magasba felállított etetökböl. Stella apuja nyakában ült, s nézte, hogy eszik az egyik zsiráf. DE! Az a dög lehajolt, s odanézett a mi kis tündérlelkü kislányunkra :), aki ekkor úgy megijedt, hogy azonnal el kellett hagyni a helységet. 
Utána az esti alvásból is úgy kelt vasárnap reggel, hogy: "Apaaaa! Zsijáááf! Apaaa!" Gondolom szegénykének rémálma volt...

De mégis nagyon sok pozitiv élményt szívott magába. A viziló is nagy kedvenc lett azzal a böszme nagy testével, ahogy kishalként lubickolt a vízben...
A koalákat is ismeri és nézegeti a képet meg a kulcstartót amit Mézrabónagynénjétöl kapott, de az állatkertben tul kicsinek bizonyult, mert nem ajzotta fel a látvány...

Vettünk éves belépöket, így sürün módosíthatja majd kedvencei listáját :)