Múlt hét szerda délután. Nyuszicuni elég rózsaszín. Bekenem Neogranormonnal. Másnap is piroska. Megint bekenem. Aztán megint... Szombaton délután már iszonyú pöttyök voltak a cunikán. Nem is kevés, nem is halvány. Tüzpiros sok-sok pötty volt.
Tegnap felhívtam a gyerekdoki asszisztensét más okból kifolyólag, s rákérdeztem a dologra. Nem pánikolt a hölgy. :) Aztán mivel elmondtam neki, hogy hétföre virradóra nem kentem, hanem kamillás hintöporral szórtam be a cunit, s reggelre szebb lett, konkrétan halványultak a tüzpiros pettyek, s mintha nem is lett volna olyan sok... Erre mondta, hogy ha javul, akkor semmi baj, de ha romlik az állapot, akkor nyugodtan menjek be Nyuszival. Nem mentem be.
Tegnap, azaz még mindig a hétfönél tartok, mikor elhoztam a Nyuszit az oviból, s kicseréltem itthon a pelust, majd frászt kaptam! Valami sárgás trutyi volt a pelusban. Már a legrosszabbak jutottak eszembe... amikoris leesett, hogy láttam, itt nem Neogranormont használnak a popsikra, hanem vmi sárgás krémet.
Ma rá is kérdeztem az ovónéninél, hogy mit szól Nyuszicunihoz. Mondta, hogy pelenkakiütés, kenni kell, sürün pelust cserélni, szellöztetni, s akkor javulni fog. Azért megkérdezte, mikor kezdödött, s hogy jöttek a pöttyök. Elmeséltem.
Azt mondta, hogy pár napot nyugodtan várhatok a dokival, fenti szabályokat kövessem, de ha nem javul, akkor mutassam meg a dokibácsinak a Nyuszit.
Mivel az ovonéni nem ma kezdte, godnoltam látott már pár peluskiütéses gyereket... így hiszek neki. Kicsit megnyugodtam. Az azért aggaszt, hogy pelusozáskor a Nyuszi mondja, hogy: "Fáj. Fáj."
