Az esti alvás a téma. Stella születése óta problémamentesen ment mindig aludni. Soha nem kellett ringatni, soha nem kellett cirókázni, soha semmit nem kellet. Ugyan soha nem aludt sokáig, s 1 éven át nem aludta át az éjjeleket, de a fektetés mindig egyszerü volt.
Most: Amikor tenném be az ágyába, úgy átfogja a nyakam, s hálózsákostul a lábával a derekam, hogy alig birom betenni az ágyba. Közben üvölt. Tudom mi a baj. A nagyágyban akar aludni. Méghozzá vele. S csak este. A nappali alvás rendben. De mi lehet a baj este?
Tegnap este: Negyed 9-kor tettem volna be az ágyába, majomcsimpaszkodás, üvöltés-nem kicsit, hanem torkaszakadtából- nagynehezen letettem, kijöttem, de kis idö múlva bementem érte. Nem bírja anyai szívem hallani, hogy sír, hogy üvölt utánunk... szörnyü. De fél óra múlva apája bevitte a kiságyhoz, üvöltés... 3/4 órán át üvöltött torka szakadtából. Fél órán át apája ott volt mellette a földön, nyugtatgatta...volna, de Stella csak üvöltött, üvöltött... apa kipróbálta, hogy mi van, ha beteszi a nagyágyba. Csönd lett. De hát ugye a kiságy az ö ágya, így apa visszatette Stellát, aki újfent iszonyatos üvöltésbe kezdett.
A 3/4 órás üvöltés után elaludt, már üvöltés elött is iszonyat fáradt volt, de ne gondoljátok, hogy reggelig aludt.
Áááá!!! 1 óra alvás után felkelt, s újra üvöltött. Na akár baj, akár nem, ekkor én feladtam. Indultam úgyis aludni, így betettem magam mellé a nagyágyba. Pillanatok alatt elaludt.
Èjjel 2-kor be akartam tenni a kiságyába, de amint beletettem, felpattant, s üvölteni kezdett.
Na ezek után fél8-ig aludtunk közösen a nagyágyban.
De mit csinálunk rosszul???? Vagy mi lehet a baj, hogy ilyen hirtelen, egyik napról a másikra csak a nagyágyban hajlandó aludni. S csak este gond a kiságy.... jaaaaj, hiiiiilfeeee!
