Tehát eljöttünk az oviból, azzal, hogy jövö héten hétfön megyünk és megnézzük, valamint lehetöségem lesz kérdezni, informálódni. Nem tudom, miket kellene tudnom, miket kellene kérdeznem. Ami érdekel, hogy itt mit szólnak hozzá, hogy Stella nem ért németül, lesz-e tennivalónk ezügyben, érdekel, hogy év közben lehet-e oviban tartózkodás idöpontját változtatni, hogy mit kell bevinni (a pelus és a váltóruhák, valamint ottani lábbeli az tuti, de mit még).

Na elindultunk hazafelé, az esö esett, de nem nagyon, zavaró nem volt. Nyuszi végig a kezemben volt, amint le akartam tenni, nyújtózkodott felfelé, s kapaszkodott a combomba...

Bementünk egy Anker pékségbe, ahol a Nyuszi kapott ingyen és bérmentve egy kiflit. Olyan brios tésztáju-szerü kiflit. Meglepödtem. Nem szoktak ajándékokat osztani, ráadásul nem költöttünk vagyonokat, csak épphogy.

Innen kicsit gyalog is jöttünk. Ami azt jelentette, hogy két kézzel fogtam a nyuszi kezeit,  mögötte mentem, fölé kellett hajolnom, majd eltört a derekam, de úgy éreztem, hogy a 4 sávos úttest mellett nem mehetünk csak lazán kéz a kézben egymás mellett. Bementünk egy virágboltba is, Anita barátnömnek vettünk egy kis decemberi hangulatú növénykét. Persze Nyuszi végig a kezemben volt, mert minden virágot és polcokra kitett szert meg akart fogdosni. Mikor kijöttünk a növényestöl, gyalogoltunk tovább. De Nyuszi nem bírta sokáig, s amikor újra felemeltem, akkor tünt fel, hogy nincs rajta a csiptetös cumija. (itt csendben megjegyezném, hogy már az Obi elött jártunk, tehát majdnem hazaértünk)

Elindultunk vissza a pékségbe, cumi ott nem volt. Vissza oda, ahol kiszálltunk apa mellöl a kocsiból. Cumi a földön nem volt. Vissza az oviba. Cumi ott se volt. Persze egész visszaúton járt a szemem, hátha valaki felemelte, s feltette vmi bokorra, padra, ablakpárkányba, kirakatba... Cumi sehol. Elindulunk hazafelé, Nyuszi még mindig a kezemben (semmi hajlandóságot nem mutatott a gyaloglásra, így cipelhettem), közben felhívtam Petit, aki kiment a kocsihoz, s megállapította, hogy ott a cumi. Sóhajtottam egy nagyot, kicsit örömömben, megkönnyebbüléstöl, kicsit a Nyuszicipeléstöl elfáradva.

Hát így fáradtam el tegnap :)