kell ilyenkor, mikor Stella alszik. Délelötti alvását már megzavartam. Föznöm kellett. Már nem csinálhatom tovább, hogy nem fözök, mert ö alszik. Igy viszont felkel (a konyhából nyilik a hálószoba), s hiába próbálok mindent hang és nesz nélkül csinálni, egyszerüen lehetetlen. Már igy is 1 óra alatt készül el egy fözelék.... ennél csendesebben már nem megy.
De a lencsefözi finom lett. Csak kevés :) Én nem laktam jól. Nem jutott annyi. Apa se lakott jól. Neki se jutott annyi. De Nyuszi jól lakott :)))))) Az az igazság, hogy 2 adagot föztem, s abbol kapott Nyuszi. Holnap 4 adagot fözök, mindenki jól fog lakni, a maradék se fog pazarba menni...
Most meg a délutánon agyalok. Hogy hogy is legyen. A játszi nyirkos. Így oda hiába megyünk. Stella csak a homokozóban tudna játszani, a többi játék nagyobbaknak való... Sétálni meg... a babakocsiban nem marad meg. Arra gondoltam, megint megpróbálom babakocsi nélkül levinni. Sétálunk kicsit, felveszem, sétélunk pár lépést, felveszem... na ja. A hátamnak nem jó, de annak már úgyis mindegy. Az elsö 1 év már tönkretette. Rosszabb csak nem lesz. Közértbe meg akkor megyek, ha Peti hazajön munkából.
Na, sír a Nyuszi. Jönnek a fogai, s elég zaklatott.... mennem kell.
