Déli alvás után elindultam Nyuszival a játszira. De elötte elmentünk kicserélni egy neki vett pulcsikát, mert nem volt jó a Nyuszira. Ilyenkor minden a babakocsi aljában van persze, kivéve a játszótéri játékostáskát.
A boltban a kicserélt pulcsi helyett elhozott dolgot már úgy kellett bepréselni alulra. Odafelé a válltáskámban volt, de nem akartam újra cipelni. Fel se tünt, hogy valami hiányzik. A játszira érve, épp betettem Nyuszit a homokozóba, mert mindig ott kezd :) , mikor észrevettem, hogy nincs meg a pulcsim.
Na, visszatettem a Nyuszit a babakocsiba, a játékokat a táskába, Stella üvölt, én rohanok a boltba, gondolván, tuti ott történt a pulcsielhagyás, mert betuszkoltam még valamit alulra... Hát a boltba vezetö úton nem volt, a boltban nem látták, ezek után hazafelé rohantunk, hátha útközben hagytam el.. ott se.. akkor megnéztem az autónkban, ott se volt. Indultunk végre vissza a játszira, hogy jó, akkor nincs pulcsim (sima fekete, V nyakú, de jó hosszú újjakkal, imádtam!!), amikoris egy építkezés mellett elhaladva látom, hogy valami fekete izé lóg az egyik munkagép melletti táblán. Hát nem mentem volna oda, ha nem látom meg messzebbröl a pulcsim nyakában levö cédulát, amit felismertem.
Tehát Hurrá, meglett a pulcsim!!!!
Örömmel siettem vissza a játszira, hogy Stella végre játszhasson. Megint leparkoltam a homokozónál, kivettem Nyuszit a babakocsiból, kipakoltam a játékos táskát...
Kis idö múlva, mintha cseppent volna valami. Na sebaj gondoltam, erös csajok vagyunk, nem félünk pár csepp esötöl. Na igen. Amíg pár csepp esett. De aztán ömlött, mintha dézsából öntötték volna! Alig birtam hazaszaladni, úgy csúszott az út a sok vízfolyástól...
De most itthon vagyunk, s minden jó, ha vége jó :)
